A Kultúra Fogyasztása a Válságok Közepette: Az Árrobbanás Hatásai
Nem az a kérdés, hogy mi drágul, hanem hogy éppen mennyire – nagyjából ez jellemzi a fogyasztást a pandémia által megcibált, majd a háborús helyzet által tovább sújtott gazdasági környezetben. Hatványozottan igaz ez a kultúrafogyasztásra is, hiszen az alapvető szükségleti cikkekre is többet kell költeni az inflációt jellemzően nem követő fizetésekből, így a kultúrára marad a legkevesebb. De nemcsak a fogyasztók, a szolgáltatók is bajban vannak, így állt elő az a helyzet, hogy kevesebb pénzből kell egyre többet költeni a szórakozásra, miközben az intézmények is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.
Kutatásunk Eredményei
Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy 2019-hez képest hogyan nőttek meg az egyes területek jegyárai. Mozi, színház, koncert, fesztivál, múzeum – mind drágultak, a legtöbb nagymértékben, de akadtak meglepő eredmények is. Például bizonyos szempontból öt éve nem drágult a Sziget Fesztivál, a Scooterért ma kétszer annyit kell fizetni, és még van város, ahol ezer forintért is lehet mozizni.
Módszertan
Az összehasonlításhoz az elmúlt öt évet vettük alapul, mivel 2019-ben még nyoma sem volt olyan globális kríziseknek, mint a világjárvány vagy az ukrajnai háború, amelyek azóta vastagon rányomták bélyegüket a gazdasági helyzetre, így a kulturális területekre is. A számadatok terén a Központi Statisztikai Hivatal adataira támaszkodtunk, de mivel az országos átlagáraknál konkrétabb számokat szerettünk volna látni, budapesti és vidéki intézményeket választottunk ki a jegyáraik összehasonlításához. Érdekes tapasztalat volt, hogy kifejezetten nehéz kinyerni az online felületek segítségével az öt évvel ezelőtti adatokat, gyakran maguknál az intézményeknél kellett érdeklődnünk. A jegyek esetében a teljes árú, helyszínen vett belépőkkel számoltunk. A KSH adatai alapján a bruttó átlagbérek 77 százalékkal emelkedtek 2019 első negyedéve és 2024 februárja között.
Nagyot drágult a mozi, de még mindig az egyik legolcsóbb szórakozás
A kulturális területeket általánosan jellemzi az infláció és a megnövekedett költségek miatti drágulás, de a mozi esetében más tényezők is közrejátszanak ebben: előbb a pandémia, majd a hollywoodi sztrájk bénította meg a filmipart. Ez a filmkínálat lesoványodását is jelentette, amely némi szerepet játszik a hazai jegyárak emelkedésében, de kutatásunk során kiderült, hogy a magyar mozikat sokkal inkább az egekbe ugró üzemeltetési költségek késztetik emelésre.
A KSH adatai szerint 2019-ben átlagosan 1630 forintért lehetett moziba menni, ez ugrott öt évvel később 2590 forintra, ami 59 százalékos emelést jelent. Ez az országos átlag, amelyben benne van a fővárosi multiplex és a kisvárosi mozi is, így megnéztük, hogy vidéken, illetve Budapesten miként alakultak a jegyárak.
A Cinema City és a kisebb mozik árai
Az átlagnál többet fizetnek azok, akik a legnagyobb országos mozihálózat, a Cinema City előadásaira vesznek jegyet: a teljesárú, 2D-s vetítésekre Budapesten jelenleg 2900 forintba kerül egy belépő. Így például egy páros mozizás, ahol még rágcsálnánk is valamit a film mellé – a kis üdítő-kis popcorn kombó 2150 forint –, már nem áll meg tízezer forint alatt. A budapesti művészmozikban egységesen 2600 forint a belépő a 2D-s vetítésekre.
Összehasonlításként: öt évvel ezelőtt a budapesti multiplexekben 1850 forint volt a teljes árú jegy a 2D-s vetítéseken, ez 57 százalékos emelkedést jelent öt év alatt.
A kutatás során nyilvánvalóvá vált, hogy a kulturális fogyasztás jelentős áremelkedéssel néz szembe, ami komoly kihívások elé állítja mind a fogyasztókat, mind a szolgáltatókat. A jegyárak növekedése és az alapvető szükségletekre fordított többletkiadások miatt a kultúrára elkölthető pénz egyre csökken, így a jövőben fontos lesz a költséghatékony megoldások keresése és az intézmények támogatása.
Főkép forrása: 24.hu
