Mi történt volna a magyar politikai színtéren, ha Tisza Péter nem lép elő?

[<img src="https://s.24.hu/app/uploads/2024/06/central-0880121272-masolat-1024×576.jpg" alt="EP-választások 2024"]]

Tisza Péter és az ellenzéki pártok esélyei

Június 9-én választott az ország, és sokan elgondolkodtak azon, hogy mi történt volna, ha Tisza Péter pártja, a Tisza, nem lép pályára. Mi történne most, vagy a közeljövőben, ha az ellenzéki pártoknak és a Fidesznek Tisza nélkül kellett volna küzdeniük?

Ez az írás a kutatási és választási adatok elemzésére támaszkodva próbál rávilágítani ezekre a kérdésekre, noha végleges választ természetesen nem adhatunk hipotetikus kérdésekre. Soha nem tudjuk meg, milyen irányt vett volna a magyar politika, ha Tisza Péter nem lép ki a nyilvánosság elé. Az is csak feltételezés, hogy a választási eredmények hogyan befolyásolták volna a közvéleményt. Az viszont biztos, hogy Tisza megjelenése előtt, illetve a választás napján hogyan viselkedtek a választók, amikor Tisza Péter és pártja még nem állt ellenzékként a szavazólapon.

A Tisza megjelenése előtt Magyar Péterék a fővároson kívül egyetlen megyei listát sem tudtak állítani, és egyetlen polgármesteri küzdelemben sem voltak esélyesek. Ebből is kiderül, hogy ha Tisza Péterék nem indulnak, a választók akkor is nehéz helyzetben találták volna magukat. A 21 Kutatóközpont közvélemény-kutatásaiból kiderül, hogy kire szavaztak volna a Tisza támogatói, ha kedvenc pártjuk nem indul el. Az adatok szerint közel harmaduk nem tudott, vagy nem akart másik kedvenc pártot megnevezni.

A Fidesz és az ellenzéki pártok viszonya

A Tisza szavazóinak mindössze 4 százaléka szavazott volna a Fideszre, ha a Tisza nem indul, ami néhány tízezer embert jelent. Ezzel szemben a 21 Kutatóközpont áprilisi, májusi és júniusi összevont adatai alapján a Tisza a 2022-ben Fideszre szavazóknak már 8 százalékát tudta megszólítani – több mint kétszázezer választót.

A Kétfarkú Kutya Párt (MKKP), a Demokratikus Koalíció (DK), és a Momentum is jelentős veszteséget könyvelhetett el Tisza indulása miatt. A DK-nak ez kevésbé fájt, mint a két, 5 százalék alá csúszott pártnak. A Mi Hazánk viszonylag jól átvészelte a politikai vihart, ám Vona Gábor és Márki-Zay Péter pártjai nagyobb veszteséget szenvedtek el.

Mi lenne, ha Tisza Péter és pártja nem létezne?

Az adatokból kiderül, hogy ha Tisza nem indult volna, a Momentum 7-8, a Mi Hazánk és az MKKP 9, a DK pedig 12 százalék körüli eredményre számíthatott volna. Talán a legnagyobb meglepetés az lenne, ha az MKKP, Kovács Gergely pártja, a fő meglepetés szerepét töltené be Tisza hiányában. Az MKKP hatalmas támogatottságot kapott Székesfehérvár és Dunaújváros nélküli Fejér megyében, és a DK-t is megelőzte.

Az ellenzéki háziverseny

Az ellenzéki pártok számára az egyik legfontosabb tanulság az, hogy a protesthangulat rendkívül erős. Hiába a DK dominanciája, ha még egy Tisza nélküli világban is csak a protestszavazatok közel fele jutna hozzájuk.

Összességében, ha Tisza Pétert és pártját levennénk a politikai térképről, egy rendkívül fragmentált ellenzéki mezőny képe tárulna elénk. A Fidesz pedig továbbra is stabil helyzetben lenne az ellenzéki pártok töredezettsége miatt.

A 2010 utáni legkényelmesebb helyzet helyett az utóbbi 14 év legnagyobb kihívása elé nézhet a kormánypárt.

Róna Dániel politológus, a 21 Kutatóközpont igazgatója

Főkép forrása: 24.hu