Az ifjú Kádár János mozgalmi életének kezdete
- szeptember 1-jén, egy csalódottsággal teli nap után a 19 éves Csermanek János az Andrássy úton sétált haza, amikor észrevett egy zajos tüntetést. A Magyar Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek szervezték meg ezt a demonstrációt, tiltakozva a munkásság rossz helyzete ellen, amit a nagy gazdasági világválság tett még inkább elviselhetetlenné.
Az ifjú Csermanek János csatlakozott a tömeghez, és nem sokkal később már a munkások és a sztrájktörők közti verekedés résztvevője lett. Bár a harc után minden izma fájt, lelkesedése nem hagyta alább, és hamarosan a kommunista párt ifjúsági tagozatához csatlakozott. Bár bizonytalan, hogy pontosan így történt-e, 1930 végétől hivatalosan is a mozgalom részesévé vált.
A Mozgalom és a Csermanek János felemelkedése
Élete során először találta meg igazi közegét, és gyorsan emelkedett a ranglétrán: húsz évesen már az illegális párt budapesti északi csoportjának szervezője lett. Ebben az időszakban tartottunk Dr. Szekér Nóra történésszel készült beszélgetéssorozatunk előző részében, ahol Kádár János életének fontos eseményeit és történelmi jelentőségét taglaltuk. A tudományos tények és feljegyzések mellett a visszaemlékezések és pletykák is helyet kaptak.
Dr. Szekér Nóra, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója elmondta, hogy Csermanek János miért érte jól magát a mozgalomban, és hogyan vált később a párt árulójává.
Erős kötődés a családjához
1932-ben, amikor továbblépési lehetőségként felajánlották Jánosnak, hogy Moszkvába küldik továbbképzésre, nemet mondott. Nem akart elszakadni édesanyjától és mostohatestvérétől, amit erős családi felelőssége motivált. Ez az elkötelezettség erősen meghatározta Kádár későbbi döntéseit.
Aczél György későbbi visszaemlékezései szerint Kádár még akkor sem házasodott meg, amikor már komoly kapcsolata volt Tamáska Máriával, mert nem akarta, hogy bárki is megsértse édesanyját.
Második letartóztatás és a nagy próbatétel
Csermanek János 1932 februári szabadulása után különféle alkalmi munkákból tartotta fenn magát, de továbbra is aktívan részt vett a kommunista mozgalom munkájában. 1933 júniusában, egy titkos találkozón, amelyen több magas rangú kommunista is részt vett, a hatóságok rajtuk ütöttek. A négyes között kitört verekedésben Kádár különösen keményen küzdött a rendőrökkel szemben.
A rendőrségen Kádárt és társait súlyosan bántalmazták, és a legvégén Kádár feladta társait, amit később hatalmas törésként élt meg. Az eset miatt kizárták a KIMSZ-ből, és kiközösítették a mozgalomból, ami mély depresszióba sodorta.
Új esély a börtönben
Kádár végül visszakerült a börtönbe, ahol találkozott Rákosi Mátyással. A találkozás és Rákosi Mátyás támogatása új lehetőséget teremtett számára, és a börtönben rendeződött a korábbi kiközösítés okozta sértések egy része.
A Szociáldemokrata Pártba való beépülés
A börtön után Kádár feladata volt beépülni a szociáldemokraták közé, ami új kihívásokat hozott számára. Bár kezdetben idegenkedett ettől a feladattól, végül sikeresen teljesítette küldetését, és még közösségi tisztséget is kapott az MSZDP-ben.
Kádár és a nők
Kádár népszerűségét a munkásmozgalomban és a női körökben egyaránt növelte visszafogott, de magabiztos személyisége. Ebben az időszakban kapcsolatba lépett Steiner Piroskával, és továbbra is édesanyjával élt.
A történetet innen folytatjuk, bemutatva, hogyan alakult Kádár János további mozgalmi élete és befolyásolása a II. világháború alatt.
Főkép forrása: 24.hu
