A dinók kihalásának köszönhetjük a bort
Egy új tanulmányban olyan 60-19 millió éves, megkövesedett szőlőmagokat mutatnak be, amelyeket Kolumbiában, Panamában és Peruban tártak fel – írja az FILScience. Az egyik lelet a legősibb szőlő, amelyet a nyugati féltekén valaha feltártak.
A kutatók a felfedezések tükrében úgy vélik, hogy a szőlőfélék a kréta-paleogén kihalási eseményt, azaz a dinoszauruszok pusztulását követő környezeti változásoknak köszönhetően terjedhettek el.
A szőlőfélék családjába tartozó legrégebbi ismert magok Indiában kerültek elő, ezek 66 millió évesek, tehát nagyjából egyidősek a Chicxulub-becsapódással – a legelfogadottabb elmélet szerint ezen aszteroida-ütközés irtotta ki a dinoszauruszokat.
Fabiany Herrera, a chicagói Field Museum paleobotanikai szakértője és a csapat tagja szerint a kihalási eseményeknél mindig az állatokra gondolunk, pedig az ilyen katasztrófák a növényekre is óriási hatással vannak. Mint hozzátette, az eseményeket követően megváltozik a növények összetétele is.
A friss eredmények azt mutatják, hogy a dinoszauruszok kihalása után a szőlőfélék gyors terjedésbe kezdtek. A szakértők szerint a kulcs a hatalmas állatok hiánya lehetett, ami megfelelő körülményeket teremtett a szőlők és más növényfajok szaporodásához.
A nagytestű állatokról köztudott, hogy megváltoztatják a környezetet. A hatalmas dinoszauruszok például az erdőket járva fákat dönthettek ki, emiatt az akkori erdők a mostaniaknál nyitottabbak lehettek. Miután eltűntek, terjedni kezdtek az indás, fákra felkúszó növények, így a szőlőfélék.
The post A dinók kihalásának köszönhetjük a bort first appeared on 24.hu.
Főkép forrása: 24.hu
