Véres összecsapásokba torkolltak a diáktüntetések Bangladesben
Bangladesben hetek óta zajlanak az egyetemisták által vezetett erőszakos tüntetések, amelyek során már több mint harminc ember vesztette életét. A július 1-jén még békésen induló demonstrációk júliusban váltak erőszakossá, miután a bangladesi miniszterelnök, Sejk Haszina pártja, a Népi Liga ifjúsági szervezete szembeszállt a diákokkal. Véres összetűzésekre került sor a diáktüntetők, az ellentüntetők és a rendfenntartók között, és az erőszakos jelenetek nem csak a fővárosban, Dakkában, hanem az ország több nagyobb városában is folytatódnak.
A Foreign Policy csütörtöki hírlevelében részletesen elmagyarázta a zavargások hátterét. A diáktüntetések kirobbanásának fő oka a köztisztviselői állások betöltését szabályozó bonyolult kvótarendszer. Az 1972-ben bevezetett vitatott rendszer értelmében a köztisztviselői állások harminc százalékát az 1971-es függetlenségi háború szabadságharcosainak leszármazottai tölthetik be, míg a maradék állásokat különböző hátrányos helyzetű csoportok között osztják szét, beleértve:
- etnikai kisebbségeket,
- nőket,
- fogyatékkal élőket,
- alulreprezentált területek lakóit.
Ez a kvótarendszer a köztisztviselői állások 56 százalékát érinti, ami óriási feszültséget kelt a diplomás munkanélküliségben élen járó, gazdasági recesszióval küzdő dél-ázsiai országban.
Noha Banglades a függetlenség elnyerése óta jelentős gazdasági növekedést mutatott, az ENSZ még mindig a világ legkevésbé fejlett országai közé sorolja. A koronavírus-járvány utáni fellendülés is nehézkes volt, és a Világbank adatai szerint a GDP növekedése a 2023-as pénzügyi évben 5,8 százalékra mérséklődött az előző évi 7,1 százalékról. A Bloomberg adatai szerint a köztisztviselői állások stabilabbak és magasabb fizetéssel járnak, mint a piaci munkák.
A tüntetők fő problémája az, hogy a kvótarendszer szerintük Sejk Haszina miniszterelnök támogatottjainak kedvez. A kvótarendszer kritikusai úgy vélik, hogy a rendszer célja a megfelelő párttámogatás biztosítása, és csökkenti a munkahelyek érdemek alapján történő elérhetőségét, miközben a diplomás munkanélküliség egyre nő.
Sejk Haszina 2018-ban egyszer már eltörölte a kvótarendszert, de a bangladesi Legfelsőbb Bíróság idén júniusban visszaállította. Ez váltotta ki a jelenlegi zavargásokat. A miniszterelnök ráadásul a békésen induló tüntetések elején védelmébe vette a rendszert, és ellenzéki riválisait tette felelőssé a zavargásokért, tovább fokozva a feszültségeket.
Az összecsapások intenzitása miatt a Legfelsőbb Bíróság később felfüggesztette a kvótarendszer visszaállításáról szóló döntését, de a helyzet addigra már kiéleződött. A kormányfő a szélsőséges társadalmi polarizációt kihasználva igyekszik megerősíteni saját támogatottságát, és azt kommunikálja, hogy a tüntető diákok és támogatói az ország függetlenségének ellenségei.
A diákvezetők szerint állandó végrehajtási rendeletre van szükség, amely kimondja, hogy minden kvótát eltörölnek, kivéve azokat, amelyek a fogyatékkal élőket és a kisebbségeket támogatják. A tüntetők továbbra is fenyegetnek az országos közlekedés és kereskedelem megbénításával, ha követeléseik nem teljesülnek.
Főkép forrása: 24.hu
