Nem Dőlt El, Hogy Bevezetik-e Januártól a Kötelező Szűrővizsgálatokat
Nem Született Döntés a Kötelező Szűrések Bevezetéséről
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a kormány még nem tárgyalt a kötelező szűrések bevezetéséről, és ezzel kapcsolatos döntést sem hozott. Ez az információ azután derült ki, hogy a minisztériumot megkeresték azzal, pontosan hogyan fognak zajlani a kötelező rákszűrések január elsejétől.
Törvényjavaslat és Salátatörvény
Június 9-én a kormány előterjesztett egy salátatörvényt, amelyet az Országgyűlés pár nappal később meg is szavazott. A törvényben szerepel, hogy Pintér Sándor egészségügyért felelős miniszternek lehetősége van arra, hogy jövő év elejétől a 18 év feletti korosztály egy részének kötelezővé tegyen bizonyos eddig csak ajánlott szűréseket.
Társadalmi Egyeztetés
Július másodikán a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta "A betegségek megelőzéséről, a korai stádiumú felismerést szolgáló új egészségügyi szűrővizsgálati rendszer elveiről" elnevezésű koncepciót, amely három szervezett vizsgálatot nevesített:
- A 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti méhnyakrákszűrése,
- A 45-65 év közötti nők kétévenkénti emlőszűrése,
- Az 50-70 év közötti férfiak és nők vastagbélszűrése.
Fejlesztés Folyamatban
A Belügyminisztérium elárulta, hogy folyamatban van a krónikus, nem fertőző betegségek, azaz népbetegségek megelőzését vagy korai felismerését célzó szűrővizsgálatok rendszerének komplex fejlesztése. Hozzátették, hogy a jelenlegi szabályozás nem változtatott a felnőttkori életkorhoz kötött alkalomszerű és a szervezett méhnyak-, emlő- és vastagbélszűrések tekintetében, melyek továbbra is önkéntesen vehetők igénybe.
Rosszul Állunk a Szűrések Terén
A három szűréstípus fontosságáról, köztük az emlő-, méhnyak-, valamint a vastagbélrák szűrésének szükségességéről már legalább két évtizede beszél a szakma. Az ÁNTSZ (jelenleg Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) 2016-ban is foglalkozott ezekkel a népegészségügyi szűrésekkel.
A szervezett lakossági szűrővizsgálatoknak továbbra is jelentős szerepe van a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatt bekövetkező halálozás mérséklésében. A hosszú távú betegségmegelőzés szempontjából a megelőzés a legígéretesebb stratégia, közép- és rövidtávon pedig a szűrővizsgálatok jelenthetik az egyik legjobb megoldást.
Főkép forrása: 24.hu
