Meráni Gertrúd tragikus sorsa
Meráni Gertrúd és a későbbi II. András magyar király házassága a hagyomány szerint 1203-ban köttetett. A közvélemény később őt tette felelőssé, amikor férje, még királyi hercegként, és az uralkodó, I. Imre között trónviszály tört ki. Andrást veresége után fogságba vetették, feleségét pedig hazaküldték. Csak akkor térhetett vissza, amikor Imre és fia, III. László halála után Andrást 1205-ben megkoronázták. Akkor a gyermek III. László halálát is Gertrúd mesterkedéseinek tulajdonították – írja a Rubicon.hu.
A gyűlölt asszony
Gertrúd a magyar történelem egyik legnépszerűtlenebb királynéja lett, mivel többre vágyott udvara igazgatásánál és öt gyermeke – a későbbi IV. Béla király, Szent Erzsébet, valamint Kálmán, Mária és András – nevelésénél. Hamarosan komoly konfliktusba került az ország előkelőségeivel. Gertrúd befolyása révén András elképesztő pénzszórásba kezdett, melynek kedvezményezettjei rendre a királyné külföldi kegyencei, illetve a Magyarországra menekülő Meráni hercegi család tagjai voltak. Az uralkodó egész vármegyéket és kulcsfontosságú tisztségeket ajándékozott az „idegeneknek”, ami súlyos felháborodást váltott ki az elhanyagolt magyar nagyurak körében. Miután panaszaik süket fülekre találtak, elhatározták a királyné meggyilkolását, abban bízva, hogy így véget tudnak vetni az adományozásoknak.
II. András ábrázolása a Thuróczi-krónikában.
Merénylet a Pilisben
Az 1213 során szerveződő összeesküvés méretéről és résztvevőiről nincsenek biztos információink, így azt sem tudjuk pontosan, hogy kik hajtották végre a merényletet. A gyilkosság megtervezésében vélhetően Bánk szlavóniai bán és nádor aktívan részt vett, mellette pedig Kacsics nembeli Simon bán, Péter csanádi ispán, de esetleg még János esztergomi érsek is.
Ami biztos, hogy 1213. szeptember 28-án Gertrúd ünnepséget tartott Pilisszentkereszten a Magyarországra látogató VI. Lipót osztrák herceg tiszteletére, melyen Péter ispán, Simon bán és vélhetően Bánk bán is részt vett. A merénylet valószínűleg a Pilis hegységben történt: először csapdába csalták a gyanútlan Gertrúd kíséretét, az erdő mélyén pedig brutálisan végeztek a királynéval, és lemészárolták kíséretének jelentős részét. Állítólag maga Lipót herceg is csak a szerencsének köszönhette túlélését. A híres merénylet során valószínűleg a később kivégzett Péter ispán vitte be a halálos csapást, de a gyűlölt asszony testét később a többiek is össze-vissza vagdosták.
Politikai téren a merénylet nem hozott nagy változást. Az uralkodói hatalom gyengesége miatt András gyakorlatilag büntetlenül hagyta felesége meggyilkolását, és egészen 1228-ig kellett várni, hogy Béla herceg, az akkor már trónörökös, szimbolikus intézkedésekkel – például birtokelkobzásokkal – megbosszulja édesanyja halálát.
Főkép forrása: 24.hu
