Elhunyt Karsai Dániel alkotmányjogász, aki az eutanáziáért harcolt

Write a new title in Hungarian for this article:

Pár nappal azután, hogy Donald Trump az elnöki vitán minden alapot nélkülözve azt állította, hogy a haiti menekültek megeszik egy ohioi városban a kutyákat és macskákat, robbantásos fenyegetéseket kaptak a szóban forgó település iskolái, kórházai és egyéb közintézményei. Nem sokkal később egy magát az interneten kiábrándult korábbi Trump-szavazóként leíró férfit vettek őrizetbe, aki fegyverrel közelítette meg a volt republikánus elnököt, miközben a politikus a híres Mar-a-Lago-i birtokától nem messze golfozott. A férfi ellen nyomozás indult merényletkísérlet miatt, két hónap alatt ez már a második Trump elleni akció.

Donald Trump kevesebb mint egy hét alatt ihletője, majd célpontja lett a politikai erőszaknak, ami a 2024-es kampányra évtizedek óta nem látott szintre emelkedett az USA-ban. A politikai erőszak egyre gyakoribb megjelenése láttán az elemzők írásaiban és a lapok címlapján egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés, miszerint az előző évtized erősödő populizmusa után a politikai agresszió is új normává válhatott-e az Egyesült Államokban.

Joe Biden elnök és Kamala Harris elnökjelölt, alelnök is kiadott nyilatkozatokat, amiben elítélték a vasárnapi incidenst, és mindketten röviden megemlítették, hogy az erőszaknak nincs helye az országban, a demokrata kampány azonban zavartalanul folytatódott tovább. A volt elnök és alelnökjelöltje, J. D. Vance ohiói szenátor a történtek után viszont úgy döntött– az első incidens utáni pár nappal ellentétben, amikor hűtötték a helyzetet –, hogy egy fokkal feljebb csavarják a kampány hőfokát, és ahogy az előző merényletkísérletet, úgy a mostanit is Harris támadására kezdték használni.

Trump a Fox Newsnak helyi idő szerint hétfő este adott interjújában azt mondta, hogy „azért lőnek rá” és akarják megölni, mert Joe Biden elnök és alelnöke őt a demokráciára leselkedő veszélyként állítják be. Szerinte azonban demokrata ellenfelei „azok az emberek, akik el akarják pusztítani az országunkat”, akiket – az autoriter vezetők által a történelem során gyakran használt kifejezéssel élve – „belső ellenségnek” nevezett. J. D. Vance még messzebbre ment, amikor arról beszélt, hogy szerinte

a nagy különbség a konzervatívok és a liberálisok között az, hogy az elmúlt néhány hónapban senki sem próbálta megölni Kamala Harrist, szemben a republikánus jelölttel.

A politikai agresszió terjedéséről alaposabb képet fest a Reuters kutatása, mely szerint a hatvanas-hetvenes években (John F. Kennedyt 63-ban, Martin Luther Kinget 68-ban ölték meg, de a hetvenes években és rendkívül sok erőszakos cselekmény történt, Gerald Ford elnököt egy hónapon belül kétszer próbálták megölni) volt olyan magas a politikailag motivált erőszakos cselekmények aránya az USA-ban, mint a mostani, 2016 óta vizsgált időszakban.

Az biztos, hogy Donald Trump színre lépésével emelkedett a politikai közbeszéd feszültségszintje, gyakran tolja ki az agresszív szóhasználat és fenyegetések politikai beszédben addig elfogadott határait, ami előkészíti a terepet a politikai agresszió terjedésének.

Például amikor arról kérdezték, hogy elítéli-e az ohioi kisállatevőkről szóló hazugság miatti fenyegetéseket, azt mondta, hogy „nem tudja, mi történt a bombariadókkal”, de szerinte szörnyű dolog, hogy Springfieldet ellepik a migránsok. De az sem a normalitás felé vitte a közbeszédet, amikor viccet csinált abból, hogy Nancy Pelosi korábbi demokrata képviselőházi elnök férjének betörték a fejét egy kalapáccsal. Nem beszélve a Capitolium ostromához vezető eseményekről.

A hétvégi merényletkísérlet után újra maximális hőfokon pörgő kampányban azért egy olyan pillanat is volt, ami a politikai élet normalitását idézte. Biden hétfőn felhívta Trumpot, hogy közölje, megkönnyebbült, hogy egykori riválisa biztonságban van, a volt elnök pedig azt mondta később a sajtónak, hogy „nagyon kellemes” beszélgetést folytattak.

Az elkövető – akit menekülés közben vettek őrizetbe – egyébként Ryan Wesley Routh, egy 58 éves hawaii lakos. A titkosszolgálat búvóhelyén, a golfklub közeli bokorban egy távcsővel felszerelt SKS karabély és két hátizsák mellett egy GoPro sportkamerát is talált, ami arra utal, a fegyveres azt tervezte, hogy a merényletről készült felvételeket később megosssza. Indítékai egyelőre nem tisztázottak.

Az viszont tény, hogy a gyanúsított az utóbbi időben a demokraták elkötelezett támogatójaként számos alkalommal állt ki zavart és harcias akciókkal az általa fontosnak tartott ügyek mellett. Ezt érzékelteti, hogy Routh áprilisban Joe Biden elnököt megjelölve azt írta az X-en, hogy a demokrata kampány szlogenje lehetne az, hogy „Tartsuk meg Amerikát demokratikusnak és szabadnak”, Trumpé pedig az, hogy „Legyenek az amerikaiak újra rabszolgák”. Illetve a posztban Biden véget ért elnökjelölti kampányának egyik központi üzenetét is visszhangozta, hogy a novemberi elnökválasztáson a demokráciáról döntenek.

Arról pedig egy 2020 júniusi bejegyzésében – rá jellemzően elírásokkal tűzdelve – írt, hogy 2016-ban még Trumpra szavazott. Ekkor azt posztolta ki az oldalára, hogy „én és a világ abban reménykedtünk, hogy Trump elnök más és jobb lesz, mint a korábbi jelöltek, de mindannyian nagyot csalódtunk, és úgy tűnik, ön egyre rosszabb és egyre inkább leépül.

Örülni fogok, ha eltűnik.

Ryan Routh lelkes, és szintén zavart támogatója volt Ukrajnának is, erről számos posztot tett közzé az orosz-ukrán háború 2022 februári kitörése után. „Kész vagyok elrepülni Krakkóba és elmenni az ukrán határra, hogy önkénteskedjek, harcoljak és meghaljak” – írta többek között 2022. márciusában az X-en. A New York Times egy 2023-as riportjában ő is megszólalt, amely szerint kora és nem létező katonai tapasztalata ellenére elutazott a lengyel-ukrán határra, azonban nem engedték neki, hogy csatlakozzon a harchoz, ezért egy ideig a Talibán elől menekülő afgán katonákat próbált toborozni a háborúba.

A gyanúsított tavaly aztán egy 291 oldalas, saját kiadású könyvet is írt „Ukrajna megnyerhetetlen háborúja: A demokrácia végzetes hibája, a világelhagyás és a világpolgár – Tajvan, Afganisztán, Észak-Korea és az emberiség vége” (angolul Ukraine’s Unwinnable War: The Fatal Flaw of Democracy, World Abandonment and the Global Citizen – Taiwan, Afghanistan, North Korea and the end of Humanity) címmel. Amint azt a cím is mutatja, eddigre kiábrándult az ukrajnai háborúból, „nyerhetetlennek” nevezte azt. A könyvben Irán kapcsán azt is írta, hogy „szabadon merényletet követhet el Trump ellen”, illetve idiótának, pojácának és bolondnak is nevezi a számára csalódást okozó volt elnököt.

A CNN a történtek után megkereste Routh fiát, aki azt mondta, hogy nem tudja, mi történt Floridában, de reméli, csak fel lettek nagyítva a dolgok, illetve, hogy a merénylettel gyanúsított férfi egy jó apa és nagyszerű ember. A hírcsatorna egyik forrása szerint a dél-floridai szövetségi bíróság a közösségi médiában található, geopolitikai eseményekkel kapcsolatos „szokatlan eszmefuttatásai” miatt mentális egészségi vizsgálatot fog elrendelni a gyanúsított esetében.

Answer with a single title text, do not add anything else.