Závecz Research: Megosztott vélemények az orosz–ukrán háborúról Magyarországon
Az elmúlt két és fél évben Magyarországon valamelyest változott az orosz–ukrán háború megítélése, ám a többségi vélemények nagyjából változatlanok maradtak. A Závecz Research október elején elvégzett közvélemény-kutatása szerint a lakosság 65 százaléka tartja az orosz felet agresszornak, és 62 százalék Oroszországot teszi felelőssé a kialakult helyzetért, ahogy azt az Index bemutatta.
A kutatás rávilágított arra, hogy nőtt azok aránya, akik Oroszországot védekező félnek tartják: 13-ról 22 százalékra emelkedett az ilyen vélemények aránya, miközben azok, akik Ukrajnát hibáztatják, 16-ról 26 százalékra nőttek. Az adatok szerint 2022-ben a lakosság 22–25 százaléka bizonytalan volt a háborús felelősséget illetően, de mostanra ez 12–13 százalékra csökkent.
A Fidesz szavazói körében jelentős átrendeződés figyelhető meg: 53 százalékról 41 százalékra csökkent azok aránya, akik elítélik Oroszországot, míg 18 százalékról 44 százalékra nőtt azoké, akik szerint Oroszország védekezésből cselekedett. Két éve a legtöbb Fidesz-szavazó még Oroszországot tartotta fő felelősnek (46 százalék), míg csak 23 százalék hibáztatta Ukrajnát. Ma már ez az arány eltolódott: 53 százalék inkább Ukrajnát hibáztatja, míg 33 százalék Oroszországot.
A felmérés szerint csökkenni látszik a lakosság elköteleződése a katonai részvétel vagy támogatás iránt egy esetleges támadás esetén: 50 százalékról 46 százalékra esett vissza azok aránya, akik valószínűleg harcba lépnének.
A Závecz-felmérés egyúttal azt is kimutatta, hogy az Európai Unióban való maradásnak magas a támogatottsága: 68 százalék voksolna erre egy népszavazáson, míg a NATO-tagság támogatottsága még ennél is magasabb, 78 százalék. Érdekes adat, hogy a lakosság 65 százaléka szerint Magyarországnak nincs számottevő katonai fenyegetése szomszédos országokból, míg 16 százalék szerint van. A legtöbben (11 százalék) Ukrajnát tekintik potenciális fenyegetésnek, amit Románia követ 7 százalékkal.
A kutatást a Závecz Research ezer fő telefonos megkérdezésével végezte, amely reprezentatív jellegű, és Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő felkérésére készült. Az adatfelvétel október 1-8. között zajlott.
Főkép forrása: 24.hu
