Cím: Az EU migrációs kihívásai és az Albánia-Olaszország megállapodás
Az elmúlt közel tíz év során az Európai Unió egyik legnagyobb politikai kihívásává vált a migráció, különösen a 2015-ös menekültválság következményeként. Bár ezen időszak alatt érzékelhetően átalakult az uniós országok hozzáállása, a földrajzi elhelyezkedés miatt továbbra is komoly kihívások elé néznek.
Két évvel ezelőtt az EU lényegében elfogadott egy új, minden eddiginél szigorúbb menekültügyi paktumot. Ennek ellenére bizonyos részleteiről még folynak a tárgyalások, a gyakorlati alkalmazása még várat magára, miközben a tagállamok problémái nem csökkentek. A menekültek szétosztásának kérdése továbbra is számos feszültséget okoz. A célországok, például Németország, Franciaország és az északi államok, valamint a partraszállások elsődleges helyszínei, mint például Olaszország, azt szorgalmazzák, hogy a menekülteket igazságosan osszák el az unió tagállamai között. Ezzel szemben a tranzitországok – köztük Magyarország és Lengyelország – azt szeretnék, hogy náluk ne telepítsenek le egyetlen migránst sem.
A legtöbb uniós tagállam célja azonban, hogy a menekültek eleve ne is érjék el Európát. Ezen törekvés részeként az albán-olasz megállapodás új szakaszt nyit. Az egyezmény értelmében Albánia menekültközpontokat hoz létre, hogy az Olaszország partjainál elfogott, biztonságos országokból érkező menekültek ügyeit itt kezeljék. Albánia összesen három ilyen intézményt nyit meg: egy nagy központot 880 menedékkérő befogadására, egy pre-deportációs központot 140 fő számára, és egy kisebb, 20 fős börtönt.
Ez a stratégia jelentős változást hozhat az EU migrációs politikájában, mivel megpróbálják kezelni a migrációs nyomást az EU határain kívül, ezzel remélve a belső feszültségek csökkentését.
Főkép forrása: 24.hu
