Az éjszakai ébrenlét hatásai: Tudományos megfigyelések
Sokan tapasztalhatták már, hogy az éjszaka leple alatt hajlamosak előtérbe kerülni a negatív gondolatok, és olykor bűnös élvezetekre is megkívánkozhatunk, legyen szó például egy cigarettáról vagy egy szénhidrátban gazdag ételről. Ez nem csupán véletlen egybeesés: tudományos kutatások is rámutattak, hogy az emberi agy másképp működik, amikor éjszaka ébren van – írja a Science Alert.
A Frontiers in Network Psychology című folyóiratban közzétett tanulmány szerint éjfél után a negatív érzelmek fokozott figyelmet vonzanak, miközben a veszélyes gondolatok gyakorisága növekszik, és a gátlások csökkennek. Bizonyos kutatók úgy vélik, hogy az emberi cirkadián ritmus kulcsfontosságú szerepet játszik ezekben a változásokban.
A tanulmány szerint az emberi test és elme egy természetes, 24 órás ciklust követ, amely befolyásolja érzéseinket és viselkedésünket. Ez a ciklus azt eredményezi, hogy különböző napszakokban eltérően viselkedünk és érzünk. Napközben az agyunk az ébrenléthez igazodik, míg éjszaka az alvásra hangolt. Evolúciós szempontból ez érthető: az ember nappal hatékonyabban vadászott és gyűjtögetett, míg éjszaka könnyebben prédává válhatott.
A kutatók szerint az éjszakai megnövekedett figyelem a negatív ingerekre egykor az életben maradást segítette, ám manapság inkább hátrányos. Kimutatások szerint éjszaka sokkal magasabb az öngyilkosságok száma: egyes vizsgálatok szerint az öngyilkosságok háromszor gyakoribbak éjfél és reggel hat között.
Egy 2020-as tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az éjszakázás az öngyilkossági kockázat növekedéséhez vezethet, ami valószínűleg a cirkadián ritmus eltolódásának köszönhető. Az önsértés mellett a tiltott vagy veszélyes anyagok fogyasztása is gyakoribb éjszaka: egy brazíliai kutatás 4,7-szer magasabb éjszakai opioid-túladagolási kockázatot mutatott ki, mint nappal. A szakértők szerint további célzott kutatások szükségesek e téren.
Főkép forrása: 24.hu
