Kubát az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb áramkimaradása sújtotta, melynek következtében a kommunista ország egyes régióiban teljes, máshol részleges áramszünet lépett fel több napon át. Az események csütörtökön kezdődtek, amikor az ország mintegy fele sötétbe borult, majd pénteken a teljes ország áram nélkül maradt egy jelentős hőerőmű meghibásodása miatt. Csak azok a kórházak és szállodák úszták meg áram nélkül, amelyek rendelkeztek saját áramellátással. Bár szombatra részben helyreállt az áramellátás, az újból összeomlott, többször is.
Kuba számára nem ismeretlenek a korlátozott áramkimaradások, de az egész országot érintő többnapos áramszünet szinte példátlan. A helyzetet tovább bonyolította az Oscar hurrikán, amely október 20-án sújtott le az országra, majd hétfőre trópusi viharrá mérséklődött, erős széllel és esővel. A keleti részeken legalább hatan meghaltak, 15 ezer embert kellett evakuálni, és kétezer ház is megrongálódott.
Az áramkimaradások miatt Kuba lényegében napokra megbénult. Az iskolák, egyetemek, kulturális intézmények, bárok és üzletek jelentős része bezárt, és a kormány nem létfontosságú szolgáltatásait is felfüggesztették. Az üzemanyaghiány miatt csak kevés benzinkút üzemelt. A nem alapvető szolgáltatásokban dolgozók is arra lettek utasítva, hogy otthon maradjanak.
Eloy Fon, egy 80 éves havannai nyugdíjas így nyilatkozott: „Ez őrület. Megmutatja az elektromos rendszerünk törékenységét. Nincsenek tartalékaink, nincs miből fenntartani az országot, napról napra élünk.”
A hatóságok hétfőn közölték, hogy Havanna 80 százalékában legalább időszakosan van áram, de az iskolák zárva maradnak csütörtökig. Juan Estrada, egy 53 éves vállalkozó így fogalmazott: „Tele a hűtőnk élelmiszerrel, és félünk.” A kétmilliós városban sokan az utcán, fatüzelésű tűzhelyeken próbálták menteni az élelmiszert, mivel PB-gáz is hiánycikké vált.
A közvilágítás hiánya miatt növekedett a szervezett bűnözés veszélye, és a hatóságok különféle intézkedéseket hoztak a fosztogatások megelőzésére, valamint a közlekedés biztonságának fenntartására. A helyzetet tovább súlyosbította az üzemanyaghiány, amely a tömegközlekedés kiszámíthatatlanságát is okozta. Egy fővárosi lakos így jellemezte a helyzetet: „Olyan, mintha egy háborús gazdaságban élnénk.”
Főkép forrása: 24.hu
