Hároméves bérmegállapodás született a minimálbérről, amely magában foglal egy bizonyos mértékű szociális hozzájárulási adó csökkentést is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha 2024-ben a bér alacsonyabb volt, mint a 2025-ös minimálbér összege, akkor a munkáltatónak csak az előző évi bér után kell szociális hozzájárulást fizetnie 2025-ben. Mindazonáltal, az növekedés hatására a foglalkoztatók bérköltségei is emelkedni fognak, habár valamennyivel mérsékeltebben.
A minimálbér 9%-kal, azaz havi 266 800 forintról 290 800 forintra növekszik, ami nettóban 15 960 forinttal több, 193 382 forintot jelent. Emellett a bérminimum is emelkedik, havi 326 ezer forint helyett 348 800 forint lesz, ami nettó 231 952 forintos összeget jelent, 15 162 forintos növekedéssel.
A legkisebb bérek emelkedése kihatással lehet a többi bérre és a dolgozók bérelvárásaira, hiszen egyfajta viszonyítási alapként szolgálhat, és potenciálisan feljebb tolhatja a teljes bérskálát. A munkáltatók és szakszervezetek szerint általánosan 5–8%-os béremelések várhatók 2025-ben, bár sok munkáltató alacsonyabb szintről indíthatja a bértárgyalásokat.
A Prohuman várakozásai szerint az átlagos béremelés 5% körül alakulhat 2025-ben, noha a reálbérek növekedése lassulhat. Ennek ellenére a legtöbb vállalat továbbra is tervez béremelést, amelyet jellemzően minél későbbre próbálnak időzíteni. Az állami és versenyszféra, valamint az iparágak és régiók között jelentős különbségek lehetnek a béremelés mértékében.
A Grafton Recruitment kutatása alapján a fehérgalléros munkavállalók bére 5–8%-kal nőhet 2025-ben, szemben a 2024-es 6–10%-os emelésekkel. A Humán Centrum kiemelte, hogy 2008 óta a fizikai munkát végzők és a szellemi dolgozók béremelése közötti különbség mérséklődött.
Az elmúlt 15 évben a fizikai munkát végzők reálkeresete 1,7-szeresére nőtt, míg a szellemi dolgozóké csak 1,3-szorosára. Ehhez hozzájárult a munkaerő-túlkínálat miatti béremelkedés és a minimálbér növekedése is. Az intenzív bérnövekedés folytatódhat 2025-ben a minimálbér emelkedésével, ami jelentős hatást gyakorolhat az alacsonyabb kategóriájú bérekre is.
Főkép forrása: 24.hu
