A kormány eltörölte a különadót, mi várható a repülőjegyárak alakulásában?
Bagdi Lajos szerint az európai diszkont légitársaságok akár növelhetik is a Budapestet érintő járatok számát a különadó eltörlése nyomán, de nem várható, hogy ez közvetlenül a jegyárak csökkenését eredményezi. A fapados légitársaságok árképzése ugyanis nem a költségek összesítéséből és az árrés hozzáadásából történik. A jegyárakat számos más tényező is befolyásolja, mint például a szezon, a kereslet és a járatok töltöttsége, míg az adó csak egy kisebb része ennek az egyenletnek.
A légitársaságok költségstruktúrájában sokkal jelentősebb tételek is megtalálhatók, mint a kerozin és a munkabérek. Emellett léteznek egyéb költségek is, például reptéri díjak és lízingdíjak, amelyek szintén befolyásolják a jegyárakat. Ha egy adott járat nem termel elegendő bevételt ahhoz, hogy fedezze az ülőhelyekre jutó átlagos költséget, akkor azt a járatot nem fogják elindítani, függetlenül a különadó mértékétől – fejtette ki Bagdi.
Az extraprofitadót a légitársaságok számára 2022 nyarán vezették be, és eleinte utasonként kellett megfizetni. A Ryanair azonnal reagált erre a szabályozásra nyolc budapesti útvonal megszüntetésével, és jelezte, hogy a költségeket átgörgeti az utasokra.
A 2023-as változtatások értelmében az adó már a károsanyagkibocsátás alapján került meghatározásra. Az utasonkénti adómérték 1 600 és 15 600 forint között változott, attól függően, hogy mekkora volt az adott repülőülésre eső kibocsátás és mi volt a desztináció. A kormány a 2024-es költségvetésben közel 40 milliárd forint bevételt kalkulált ilyen adóból, ami a 2025-ös eltörléssel most kiesik a költségvetésből.
Főkép forrása: 24.hu
