Az első írásos említések Köln mai területéről a Kr. e. 1-2. századig nyúlnak vissza, amikor egy germán törzs telepedett le a Rajna bal partján. Ezt a törzset azonban Kr. e. 38-ban Iulius Caesar germániai hadjárata eltörölte, helyükre az Ubii törzs települt, ami a rómaiakkal kiegyezett. A rómaiak ezt a települést Oppidum Ubiorum néven emlegették, és két római légió is állomásozott itt. Germanicus, a későbbi császár, főhadiszállását is itt építette ki a tartományi tartózkodása során.
Agrippina Minor, Germanicus lánya, Kr. u. 15-ben született itt, és 49-ben a Római Birodalom egyik legbefolyásosabb asszonya lett, amikor Claudius negyedik feleségeként császárnévá vált. Ez a házasság politikai érdekházasság volt, ahol Claudius a hatalmának stabilizálásához felesége befolyására és előkelő származására támaszkodott. Agrippina célja az volt, hogy fiának, Luciusnak, aki később Nero néven lett ismert, megnyissa az utat a trón felé.
Claudius, újdonsült férjként, kedveskedett feleségének kisebb-nagyobb ajándékokkal. Agrippina kérésére belement abba, hogy szülőhelyének, Oppidum Ubiorumnak, colonai rangot adományozzon, és így az 50. február 25-én Colonia Claudia Ara Agrippinensium lett a város új neve. Ezzel jelentős előnyökhöz és többletjogokhoz juttatva a települést, amely a Germania Inferior provincia központjává vált. Két évtizeddel később már erős falak védték a gyorsan fejlődő várost, amelynek a 3. századra már körülbelül 20 ezer lakosa volt. A 4. században Constantinus császár itt hidat építtetett a Rajnán, és bár a római polgárháborúk és germán betörések során súlyos károk érték a várost, újra és újra fontos világi és egyházi központként éledt újjá.
Főkép forrása: 24.hu
