Az Európai országokban újra felmerült a kötelező katonai szolgálat bevezetése
A növekvő geopolitikai instabilitás kihívást jelent Európa és más világrészek számára is, és felveti a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésének lehetőségét. Az ukrajnai konfliktus, az Oroszországgal fennálló feszültségek és a NATO-ból való esetleges kilépés lehetősége több európai országot késztet védelmi rendszerük teljes újragondolására.
Lengyelország az elsők között van ebben a vitában a NATO keleti szárnyán. A miniszterelnök nemrég bejelentette a parlamentben, hogy tervezik az összes felnőtt férfi katonai kiképzését annak érdekében, hogy megfékezzék az orosz agressziót és 500 000 fős hadsereget hozzanak létre, beleértve a tartalékosokat is.
Németországban a CDU védelempolitikai szóvivője is támogatja a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, meggyőződve arról, hogy nem tehetik meg, hogy tétlenül nézzenek a világ körülöttük növekvő bizonytalanságára.
A bejelentés válasz az ukrajnai konfliktus okozta növekvő aggodalomra és Donald Trump kéréseire, hogy növeljék a NATO-tagállamok hozzájárulását a GDP legalább 5%-ára.
Spanyolországban egyelőre nem tűnik úgy, hogy a kötelező katonai szolgálat visszaállításának ötlete napirendre került volna. Azonban az európai országok tendenciája az, hogy megnyissák a vitát ezzel kapcsolatban a kontinensen tapasztalható helyzet miatt.
Manuel Gazapo, nemzetközi kapcsolatok doktora, biztonságpolitikai szakértő úgy véli, hogy az Európai Unió eddig egyfajta „biztonsági buborékként” működött, amely veszélybe kerülhet a belső megosztottság és külső fenyegetések miatt.
Gazapo szerint, ha vissza akarjuk állítani a katonai szolgálatot, azt a 21. századhoz kell igazítani, és olyan képzést kell biztosítani, amely felkészíti az embereket különböző helyzetekre, nem csak a hagyományos háborúkra.
Fontosnak tartja az ösztönzők bevezetését is, hogy az emberek elismerést kapjanak az államnak nyújtott szolgálataikért.
Főkép forrása: euronews
