A Klímaváltozás Hatásai a Kiskunság Különleges Növényvilágára
Petőfi Kiskunságában a klímaváltozás következtében az árvalányhajat és a kék szamárkenyeret távoli tájak melegkedvelő, egzotikus növényei szoríthatják ki – figyelmeztetett a Másfélfok.
Erdős László és Kröel-Dulay György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársai kollégáikkal, közel két évtizeden keresztül követték a Homokhátság nyílt évelő homoki gyepterületeinek változásait. Megállapították, hogy a gyeptípusok kevésbé függenek a talajvíztől, és ha változás következik be a növényzetükben, az jelentős részben a globális éghajlatváltozásnak tudható be.
A Duna-Tisza közi homokhátságon az elmúlt két évtizedben kimutathatóan megnőtt az éves középhőmérséklet, azonban az éves csapadékmennyiségben nem történt jelentős változás. A 2005-ös és 2022-es terepi felmérések összehasonlítása alapján egyértelműen látszik a növényzet változása: a melegkedvelő növények aránya megnőtt, míg a hűvösebb körülményeket kedvelő fajok aránya csökkent.
A kutatók eredményei szerint a szárazságtűrés terén nem tapasztaltak jelentős változást, és a fajszám is stabil maradt a vizsgált időszakban. De hosszabb távon aggasztó jelek mutatkoznak: a két idegen eredetű inváziós faj, a bugás tövisperje és a homoki prérifű gyakorisága jelentősen megnőtt. Erős László kijelentette, hogy az inváziós fajok előretörése a biológiai sokféleség csökkenésének és a természetes életközösségek átalakulásának egyik fő oka.
Ezek a növények a C4-es kategóriába tartoznak, jelentve, hogy a légköri szén-dioxidot egy olyan, a hazai növények többségétől eltérő mechanizmussal használják fel, amely különösen meleg körülmények között hatékony. Ennek következtében a C4-es növények, amelyek eredetileg trópusi és szubtrópusi területeken elterjedtek, a klímaváltozás következtében nálunk is erősebb konkurenciát jelenthetnek.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ha nem cselekszünk időben, szakszerű védelmet nem biztosítunk ezen rendszerek számára, a legértékesebb Kárpát-medencei életközösségek helyét idegen fajok fogják átvenni. „Petőfi Kiskunságában az árvalányhajat és a kék szamárkenyeret távoli tájak egzotikus növényei fogják kiszorítani” – figyelmeztetett a kutató.
A jövőbeni éghajlatváltozás következményeként a csapadék éven belüli eloszlása is megváltozhat. Míg az egyéves növények gyorsan regenerálódnak egy-két száraz év után, az évelők, amelyek általában lassabban növekednek, hosszabb időt igényelnek a helyreállásra. Ismétlődő száraz időszakok tehát a jelenleg domináló évelő fajok visszaszorulását okozhatják, ami félsivatagi jellegű vegetáció kialakulásához vezethet a Duna-Tisza közi homokhátság gyepein.
Főkép forrása: telex.hu
