Politikai Színjáték a Tárgyaláson
Matura Tamás véleménye szerint rendkívül fontos kérdés, hogy a Kína és az Egyesült Államok közötti tárgyalások során milyen eredményeket fognak elérni. A két ország közötti gazdasági feszültségek jelentős része ugyanis feloldhatatlannak tűnik. Az amerikai gazdaság az elmúlt évtizedek alatt teljes mértékben függővé vált a kínai termékektől, a legegyszerűbb műanyag játékoktól kezdve az ipari mágnesekig és ritkaföldfémekig. Eközben Kínának is szüksége van az amerikai felvevőpiacra, hogy értékesíteni tudja áruit és fenntartja növekedési ütemét.
A szakértő szerint várható, hogy a felek politikai alkura törekednek, amely lehetővé teszi számukra, hogy elkerüljék az arcvesztést. Kína tehet hasonló ígéreteket, mint 2017-ben, Trump vámháborúja után, amikor megígérte, hogy több amerikai terméket vásárol. Azonban ahogyan akkor, úgy most sem várható, hogy ezek a dolgok anyagi haszonnal járjanak. Sok elemző arra számít, hogy a kínai-amerikai viszonyban elkerülhetetlen egy nagyobb szakítás, Matura pedig azt mondja, a legjobb kimenet az lenne, ha sikerülne egy olyan megoldást találni, ami mindkét félnek elegendő időt biztosít az alkalmazkodásra. A legrosszabb forgatókönyv viszont – ha a jelenlegi, szupermagas büntetővámok megmaradnak – a két országot még inkább a katonai konfliktus felé sodorhatja.
Kínai Gazdasági Modell Váltása?
Az amerikai-kínai feszültségek enyhítését egy alternatív, belső fogyasztásra épülő gazdasági modell bevezetése hozhatná el Kínában. Míg a kínai vezetés a 2000-es évek elején felismerte ezt a szükségességet, a Hszi Csin-ping vezette vezetés azóta még távolabb került ettől. Ennek a modellváltásnak a végrehajtása már elképesztően bonyolult lenne; ha például 10 éven belül akarnák megvalósítani, évi 7 százalékos növekedést kellene elérni a belső fogyasztásban. Ez nemcsak a gazdaság ideiglenes lassulásával járna, hanem azt is jelentené, hogy jövedelmeket kellene átcsoportosítani az állami nagyvállalatok vezetőitől a lakosság felé.
Matura Tamás hangsúlyozza, hogy ez nem Hszi Csin-ping érdeke, aki a hatalmát a Kínai Kommunista Párt érdekcsoportjai között ügyes lavírozással tartja fenn. Az egyik legfontosabb ilyen érdekcsoport az exportáló vállalatok oligarchái közé tartozik, akik természetesen az exportvezérelt modell fenntartásában érdekeltek.
Ki Vásárolja Meg a Kínai Árut?
Kérdéses, hogy mennyire fenntartható ez a modell, ha az Egyesült Államok kevesebb kínai árut vásárol. Matura szerint Kína Európa és más feltörekvő gazdaságok irányába is nyit. Azonban a kérdés az, hogy ezek az országok képesek-e megvenni mindazt az árut, amit az amerikaiak nem tudnak vagy akarnak megvásárolni. Európában sok vezető érvel a Kína felé való közeledés mellett, de a szakértők figyelmeztetnek: Kína nem európai termékeket akar vásárolni, hanem saját áruját szeretné eladni.
Ha Kínának nem akad vevője, az rendkívül veszélyes helyzetet teremthet. A kínai gazdaság már most is megpróbáltatás alatt áll; a fiatalok között rendkívül magas a munkanélküliség, és az állam már nem is közöl adatokat róla. A túltermelési válság elkerülhetetlen lehet, ami a kormányt arra ösztönözheti, hogy a nacionalizmus erősítésével próbálja megőrizni legitimitását és kontrollját.
Meddig Folytatódik a Magyar Hintapolitika?
A magyar kormány külgazdasági doktrínája a középen állás, amit a BYD-gyár legutóbbi bővítése is bizonyít. Matura Tamás azonban figyelmeztet, hogy a kínai-magyar kapcsolatok egyre inkább irritálni fogják az Egyesült Államokat. A szakértő úgy véli, hogy a "hintapolitika" egyre nagyobb amplitúdóval mozog, mivel mind az amerikaiak, mind a kínaiak, és részben az oroszok is kölcsönösen próbálják irányítani azt. Az amerikai nyomás egyre nő, és a magyar kormány nehéz helyzetbe kerülhet, különösen hogy Orbán Viktor nemrégiben Kína "fő kémjével" tárgyalt.
Ezek a politikai feszültségek a jövőben jelentős kihívásokat jelenthetnek Magyarország számára, és a magyar kormány mindkét nagyhatalom közötti lavírozásának nem lesz könnyű megoldása.
Főkép forrása: telex.hu












