Erdőtüzek Európában: A legfrissebb fejlemények és az éghajlatváltozás hatásai
Közzétéve: 2025. július 18. 15:50 CEST
Idén eddig már közel 231 539 hektárnyi erdő területét perzselte fel tűz az európai földrészen, ami Luxemburg nagyságával megegyező területnek felel meg. Ez a szám 19 százalékkal meghaladja az éves átlagot. Az elmúlt hetekben az erdőtüzek miatt sokan kényszerültek menekülésre, a tüzek legalább három emberéletet követeltek Törökországban, valamint lezárásokra került sor Katalóniában, és tömeges evakuálások indultak Krétán. Marseille körül is jelentős károk keletkeztek.
Sarah Carter, a Global Forest Watch (GFW) kutatója elmondta: „Az idei év elég szélsőségesnek tűnik. 2023-ban és 2024-ben is rekordokat döntöttek meg a hőmérsékletek, és a forró, száraz időjárás folytatódására számítunk.”
Hogyan táplálja az éghajlatváltozás az erdőtüzeket?
Az Európai Erdőtüzek Információs Rendszerének (EFFIS) adatai szerint a tűzesetek heti összesített száma is jelentősen meghaladja az átlagot. Július 15-én 1230 tűzesetet regisztráltak, míg az átlag 478 volt. A növekedés februárban és márciusban volt a legszembetűnőbb a nyugat- és közép-európai száraz időjárás miatt. Az Európai Bizottság tisztviselője hangsúlyozta, hogy a márciusi leégett területekre vonatkozó adatok a hosszú távú átlaghoz hasonlóak.
Carter kifejtette, hogy a tűzesetek korábban való megjelenése elsősorban a nyarak fokozódó hőségére és hosszúságára vezethető vissza, ami a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának következménye.
Ördögi körforgás
A megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás következményeként a légkör melegebbé válik, és csökken az esőzések mennyisége. Az erdők kiszáradnak, a tűzesetek gyakorisága nő, a füstből származó szén-dioxid-kibocsátás pedig emelkedik. Ez a pusztító körforgás egyre sebezhetőbbé teszi az erdőket, így a tüzek egyre súlyosabbá válnak.
Mark Parrington, a Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS) vezető kutatója szerint 2025. július 16-ig az uniós országokban kitört erdőtüzekből származó szén-dioxid-kibocsátás összmennyisége 1,9 megatonna volt.
Mely országokat érintett a legjobban az erdőtűz?
Idén különösen Törökország, az Egyesült Királyság, Görögország és Románia szenvedett el jelentős tűzkárokat. Görögország, Spanyolország és Portugália vesztette el a legnagyobb erdőterületet. „Úgy tűnhet, mintha egész Európa lángokban állna, de valójában Észak-Európa meglehetősen ellenálló a tűzzel szemben” – fogalmazott Carter.
Egyes tüzek egyre inkább elpusztíthatatlanná válnak
A GFW éves fafajpusztulási adatai szerint a tavalyi európai fafajpusztulásnak mindössze 3 százalékát okozta tűz, a többit helytelen erdőgazdálkodás miatt következtek be. A kutató hangsúlyozta, hogy a jobb erdőgazdálkodás megköveteli a mozaikos szerkezetű erőmodellek alkalmazását, amelyek változatos növényzetet tartalmaznak, és távol tartják a gyúlékony fajokat. A talaj nedvességtartalma és a tűzgátak létrehozása kulcsfontosságú jelen helyzetben.
Nem minden területen egyszerű a helyzet, hiszen a szárazság és az erős szél kombinációja miatt „egyszerűen nem lehet leküzdeni a lángokat”. A korai figyelmeztető rendszerek életeket menthetnek, így az EFFIS adatok felhasználásával a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) tűzriadót hirdet, míg a Global Forest Watch „valós idejű tűzjelzést” ad ki.
Főkép forrása: euronews
