Szlovénia: Történelmi lépés az önkéntes eutanázia irányába
Pénteken a szlovén parlament megszavazta az önkéntes eutanáziát lehetővé tevő törvényt, amelyet a támogatói történelmi jelentőségű előrelépésként értékelnek. A jogszabályt a konzervatív és egyházi kritikusok heves ellenállása kísérte.
A 90 fős nemzetgyűlésben 50 képviselő szavazott igennel, 34-en pedig ellenezték a javaslatot, amelyet a hárompárti kormánykoalíció indítványozott. Az új törvény lehetőséget ad azoknak a felnőtteknek, akik képesek önálló, tájékozott döntést hozni, hogy az életük befejezéséről döntsön, amennyiben állapotuk nem javul, és elviselhetetlen testi vagy lelki szenvedést élnek át.
A folyamat nem lesz gyors: a kérelmezőnek kétszer is kifejeznie kell szándékát orvosának, mielőtt hivatalos kérelmet nyújthat be. Az orvos ezt továbbítja egy független bizottsághoz, amely orvost és pszichiátert jelöl ki a beteg állapotának és döntési képességének felmérésére. A végső döntést a betegnek kell végrehajtania, a jogszabály szerint ő maga kell lenyelnie vagy beadnia a halálos szert. Az egészségügyi dolgozók lelkiismereti okból visszautasíthatják a folyamatban való részvételt.
A törvény támogatói, köztük Vera Granfol, a Szabadság Mozgalom képviselője, hangsúlyozták, hogy az új szabályozás tükrözi a társadalmi akaratot és összhangban áll az emberi méltósággal. Granfol úgy vélte, hogy a jogszabály nem a halálról, hanem a méltóságteljes életről szól.
A konzervatív ellenzék azonban másként vélekedik. Cigler Kralj, a kereszténydemokrata Új Szlovénia képviselője kérdésesnek tartotta a törvényt, mondván, hogy az nem az élet, hanem a halál kultúráját támogatja. A Demokraták képviselője, Eva Irgl, a palliatív ellátás javításának fontosságát emelte ki, mielőtt a halálba segítéssel kapcsolatos vitába lépne. Szlovén Püspöki Konferencia is felszólította a parlamenti képviselőket a javaslat elutasítására, hangsúlyozva, hogy az emberi méltósággal és az élet szentségével összeegyeztethetetlen.
A törvény életbe lépésének időpontját még nem közölték. Az eutanázia kérdése Magyarországon is napirendre került, különösen Karsai Dániel alkotmányjogász elgondolkodtató esete miatt, aki ALS-betegségben szenvedett. Karsai kiállása érzelmet keltett a közbeszédben, és nyitott diskurzust generált a gyógyíthatatlan betegeket érintő jogokról.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága nemrég elutasította Karsai fellebbezését, és ezzel megerősítette, hogy a magyar állam nem sérti az emberi jogait az aktív eutanázia elutasításával. Karsai Dániel tavaly szeptember 28-án halt meg, és az ő története, valamint a szlovén törvény elfogadása új dimenziókat nyit a halálról és a méltóságról folytatott diskurzusban.
Főkép forrása: telex.hu
