William Leonard Hunt és a Kalahári Sivatag Legendája

Az első angol–búr háború után, 1885 februárjában érkezett Dél-Afrikába William Leonard Hunt, egy kanadai felmenőkkel rendelkező, de New York államban született férfi. Bátor ötlete az volt, hogy gyalog átszeli a Kalahári sivatagot, amely közel egymillió négyzetkilométeres területével Dél-Afrika, Botswana és Namíbia egyes részeit fedi le. Ezen a hagyományosan kincsekkel teli vidékén Hunt úgy hitt, hogy létezik egy elveszett város, amely évszázadokkal ezelőtt merült el a homokban.

Hunt Hopetownba utazott, ahol két bennszülött idegenvezetővel, két munkással és fogadott fiával, Luluval indult útnak a sivatag felé. A felfedezés vágya és a kincsek keresése vezette, hiszen a korabeli legendák táplálták benne a hitet, hogy a sivatag valaha gazdag civilizációk otthona volt.

A Kalahári nevének eredete is misztikus, néhány vélemény szerint a „víz nélküli hely” kgalagadi szóból származik, míg mások a „nagy szomjúság” értelmezését támogatják. Hunt, aki híres cirkuszi akrobata volt, a gyémántok és aranyak iránti vágy hajtotta a kihívásokkal teli útra. Hazatéréséről azt mesélte, hogy a vadállatok és az emberek egyaránt veszélyt jelentettek, sőt, éhezés is sújtotta vándorlását.

Az utazás során Hunt a Molopo folyón átkelve eltévedt. A forróságban bolyongva felfedezett egy hosszú fal maradványait, amelyről meg volt győződve, hogy körülöleli a mesés várost. Leírása szerint a fal úgy nézett ki, mint a Kínai Nagy Fal egy földrengés után. Lehetőségeihez mérten próbálta meg tisztázni a területet, de emberi maradványokat vagy hieroglifákat nem talált.

Bár Hunt a showbizniszből érkezett, nem fordult a sajtóhoz felfedezéseivel, hanem a berlini és londoni földrajzi társaságoknak mutatta be fotóit. Pontos koordinátákat nem tudott adni, ami nem segítette elő a feltételezései megerősítését. Azonban a sivatagban található régi települések felfedezése lehetővé tette, hogy ne utasítsák el teljesen a nyomokat.

Hunt beszámolója után számos expedíció indult a Kalahári titkainak feltárására. 1933-ban és három évvel később mészkő nyomaira bukkantak, amelyek igazolhatták Hunt elméletét. Az utazása nyomán sokak fantáziáját megmozgatta a mítosz, még Elon Musk nagyapja, Joshua Norman Haldeman is repülőgéppel próbálta beazonosítani Hunt felfedezéseit.

A Kalahári rejtélyei azóta is foglalkoztatják a tudósokat. 1964-ben A. J. Clement azt állította, hogy a területen élő civilizációk nem léteztek, hanem a terület kőzetei okozták az elméleteket. Hunt azonban ezzel az 1885-ös utazással megnyitotta a történelmi mítoszok ládáját, és örökre a történelem részesévé vált, mint az első fehér ember, aki átkelt a titokzatos Kalahári sivatagon.

Főkép forrása: telex.hu