Franciaország Politikai Válsága és Hatása az EU-ra
Franciaország politikai és gazdasági problémái egyelőre nem váltanak ki pánikot az Európai Unióban, de a hosszan elhúzódó válság megnehezítheti az eurózóna növekedési kilátásait és a blokk 2 billió eurós hosszú távú költségvetésének tárgyalásait.
Sébastien Lecornu miniszterelnök kormánya hétfő óta ügyvivőként működik, miután egy hónap leforgása alatt megbukott. A megosztott parlamentben a válság fókuszában az áll, hogyan lehetne stabilizálni az ország feszült pénzügyeit.
A politikai patthelyzet, amely már az ötödik miniszterelnökét „fogyasztotta el” Macron 2022 májusi második mandátuma óta, már most befolyásolja a gazdaságot. A legutóbbi események következtében a részvények ára csökkent, míg a kötvényhozamok emelkedtek. Ez mindössze három héttel azután történt, hogy a Fitch hitelminősítő A+ kategóriába sorolta az országot a 5,4%-os költségvetési hiány miatt, amely az EU-s szabályok szerint 3%-ra kellene csökkenteni.
A Moody’s és a Standard & Poor’s várhatóan a következő hetekben frissítik saját besorolásaikat. Philipp Lausberg, az Európai Politikai Központ senior elemzője az Euronewsnak elmondta, hogy a hasonló leminősítések „valószínűleg további hozamemelkedésekhez és széleskörű elterjedéshez vezetnének”, ami negatívan érintené a növekedést. Megjegyezte, hogy Franciaország jelentős gazdasága miatt ennek következményei lennének az egész EU számára is.
Lausberg figyelmeztetett: „Még túl korai lenne a következmények határokon átnyúló terjedéséről beszélni, hiszen a francia gazdaság „még mindig meglehetősen robusztusnak” számít. Ha a politikai helyzet gyorsan stabilizálódik, az eurózónára gyakorolt hatás elhanyagolható lehet.”
Egy magas rangú EU-tisztviselő is azt mondta, hogy az eddigi visszafogott piaci reakciók „pozitív tanúbizonyságot tesznek a hírnevünkről”. A tisztviselő számít arra, hogy a politikai bonyodalmak rendeződése után egy stabil francia kormány folytathatja a normális döntéshozatalt.
Más európai tisztviselők, akik névtelenséget kértek, hangsúlyozták, hogy az eurócsoport tagországai között nincs riadalom. Ugyanakkor növekvő aggodalmak keringenek azzal kapcsolatban, hogy Franciaország, mint a blokk második legnagyobb gazdasága, nem tudja végrehajtani a szükséges reformokat, amelyek a versenyképesség érdekében elengedhetetlenek.
Ez a helyzet érinti az EU következő, 2027-től kezdődő költségvetését is, amelyre a tárgyalások már elindultak. A többéves pénzügyi keret, amit „valaha volt legambiciózusabbnak” neveztek, több hagyományos terület költségvetését csökkentené ahhoz, hogy új prioritásokat támogasson.
Macron Lecornut bízta meg azzal, hogy próbálja megmenteni a helyzetet, és levezesse az új kormány „cselekvési és stabilitási platformját” meghatározó tárgyalásokat. A felhívások között, hogy Macron mondjon le, már a centrum politikusai is megszólaltak, beleértve a volt miniszterelnököt, Edouard Philippe-t is.
A megviselt francia elnök eddig homályban hagyta, hogy mi következik, annyit mondott, hogy „vállalja a felelősséget”, ha Lecornu utolsó pillanatban végzett tárgyalásai nem vezetnek sikerre.
Főkép forrása: euronews
