Kiszáradt a Kolon-tó: a vízhiány aggasztó példája a Homokhátságon
A Kolon-tó, mely Izsák közelében található, szinte teljesen kiszáradt, ami jól példázza a Homokhátság súlyos vízhiányát és szárazodását. Az emberek aggodalma egyre nagyobb, különösen a klímaváltozás előrejelzései miatt, amelyek a jövőbeli helyzet további romlását jelzik.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságához fordultunk, hogy megtudjuk, miért következett be a tó kiszáradása és mit lehet tenni a helyzet megakadályozására. A Kolon-tó a múltban a Duna-ág helyén alakult ki, azonban az emberi beavatkozások, mint a Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal építése és a lecsapoló csatorna kialakítása, megszakították a természetes vízáramlásokat. Az 1927–28-as lecsapoló csatorna jelentős problémákat okozott, mivel a tó vizét a Duna-völgyi-főcsatornába vezette, így itt is majdnem teljesen kiszáradt.
Az évek során több próbálkozás történt a tó helyreállítására, például 1989 és 1990 között egy nyílt vízfelületet alakítottak ki, majd húsz évvel később több kisebb tavacskát is kikotortak. Az utolsó nagyobb beavatkozás 2011 és 2013 között zajlott, amikor egy jelentős nyílt vízfelületet hoztak létre.
A klímaváltozás és a csökkenő csapadék mennyisége azonban tovább súlyosbította a helyzetet. A Kolon-tó medre mostanáig csupán a Nagy-víz és az Öreg-víz területein tartalmaz állandó vízborítást. A nemzeti park megfigyelései szerint a vízhiány évről évre egyre súlyosabbá válik, és jelenleg a tó legsekélyebb része már teljesen kiszáradt.
A helyzet megoldásához sürgős lépések szükségesek: a tó vízszintjének fenntartása érdekében a korábban lecsapoló csatornák zsilipjeit hosszú ideje nem nyitották meg, de ez már nem elegendő. A csapadék csökkenése, a párolgás növekedése és a felszín alatt rejlő vízkészletek kimerülése mind hozzájárulnak a probléma súlyosbodásához.
A Kiskunsági Nemzeti Park szerint a Kolon-tó vízutánpótlása a Homokhátság magasabban fekvő területeiről származott, de a jelentős talajvízszint csökkenés miatt ezek a vízforrások leálltak. A tó befogadóképessége csökkent, ezért sürgős intézkedésekre van szükség.
A Nemzeti Park javaslatai között szerepel a felszín alatti vízáramlások helyreállítása. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság által tervezett vízpótlási program is az érintett térség jövőjét hivatott biztosítani, de a megvalósítás során felmerülő kockázatokat is mérlegelni kell.
A Kolon-tó sorsa nemcsak a helyi ökoszisztémát, hanem a környező mezőgazdasági területeket is érinti, így a vízhiány problémája egyre szélesebb körben lesz hatással az életminőségre. A helyzet sürgős figyelmet és intézkedéseket igényel, mert a klímaváltozás hatásainak mérséklésére irányuló erőfeszítések elengedhetetlenek a jövőbeni fenntarthatóság szempontjából.
Főkép forrása: telex.hu
