Palocsay Zsigmond: A Kolozsvári Költő és Fényképész
Palocsay Zsigmond neve sokak számára ismerősen csenghet, különösen azoknak, akik gyerekként találkoztak a Napsugár folyóirattal. A költő életéről és munkásságáról sokat mesélnek tanítványai, de a fotós hagyatéka a középpontba került, mivel az Azopan Fotóarchívumban található képeinek jelentősége is felnőtt az ő hírnevéhez. Demény Péter is arra hívta fel a figyelmet, hogy a Palocsay-gyűjtemény éppoly legendássá válhat, mint a Palocsay-kert.
Palocsay Zsigmond 1935-ben született Tordaszentlászlón. Lánya, Palocsay Kisó Kata elmondása szerint már kisgyerekként felfedező kedvű, a természet iránt érzékeny fiú volt. Gyermekkorában bivalyokat terelt, és mindvégig figyelemmel kísérte a környezetét. 16 évesen, a kommunista rezsim ellenállásoként való részvétele miatt öt év börtönre ítélik, azonban két év elteltével szabadul. Kolozsvárra kerül, ahol édesapja, Palocsay Rudolf, a híres kertész hetente újabb és újabb ötleteivel inspirálta fiát, aki végül a zenei pályát választotta, és a Zeneakadémián szerzett hegedűtanári diplomát.
Palocsay Zsigmond költészete 1966-ban kezdett igazán kibontakozni, amikor megjelent a Kórémuzsika című kötete, amit tizenöt további kötet követett. Szorgalmas munkafolyamata során „napi penzumnak” nevezte írószokását. 58 éves korában, 1994 áprilisában szívinfarktusban hunyt el.
A Fényképezés Világa
A fényképezés iránti szenvedélye fiatal korában kezdődött, édesapja hatására, aki nemcsak kertész, hanem sportoló, zenész és rajzoló is volt. A család életében a zene és a fényképezés fontos szerepet játszott. Palocsay Zsigmond a fürdőszobát használta sötétkamraként, ahol a saját eljárásaival hívta elő a képeket. Bár hivatalos képzést nem kapott, a fotózás számára örömforrást jelentett.
„A fotózás mindig is az én művem volt” – mondta egy 1980-as interjúban, és ez a kijelentés tökéletesen tükrözi elkötelezettségét a művészet iránt. Az Azopan Fotóarchívumban található képei főleg a hatvanas években készültek, és bemutatják a kolozsvári értelmiségi élet emblematikus alakjait, mint Bodor Ádámot és Bajor Andort, valamint sok családi pillanatot.
Emlékezés és Örökség
Palocsay Zsigmond versei szoros kapcsolatban állnak a helyszínnel és a környezettel, amelyben él. A Duna-delta csodálatos világa is sokszor megjelenik fotóin, ahol egyaránt megörökítette barátaival, köztük a költő Szilágyi Domokossal együtt töltött pillanataikat.
November 17-ig a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban láthatók Palocsay Zsigmond képei, filmes eszközei, valamint életének más emlékanyagai. Ez az esemény nemcsak a költő tehetségét és munkásságát ünnepli, hanem emlékeztet minket arra is, hogy a művészet, legyen az vers vagy fénykép, képes megörökíteni a pillanatokat, amelyek örökre velünk maradnak.
Főkép forrása: telex.hu
