Az Alvási Ritmus és a Demencia Kockázata
Egy friss tanulmány szerint a gyengébb belső órával és rendszertelen cirkadián ritmussal rendelkező embereknél magasabb a demencia kialakulásának kockázata. Az Amerikai Neurológiai Akadémia orvosi folyóiratában, a Neurology-ban megjelent kutatás megállapította, hogy a megzavart cirkadián ritmus összefügg a demencia valószínűségének növekedésével.
A tanulmány eredményei szerint 45%-kal nő a demencia kialakulásának kockázata azok körében, akiknek napi aktivitása a nap folyamán később érte el csúcsát. A cirkadián ritmus a szervezet belső óráját jelenti, amely a fizikai, mentális és viselkedési ciklusokat 24 órás periódusban szabályozza, beleértve az alvás-ébrenlét ciklust is. Az agy irányítja ezt a ritmust, amely erősen függ a fényexpozíciótól.
Ha a cirkadián ritmus megfelelően működik, a test órája jól alkalmazkodik a 24 órás naphoz, ami pontos jelzéseket küld a test alapvető funkcióihoz. Azok, akiknek erősebb cirkadián ritmusuk van, rendszerint tartják az alvás és a napi tevékenységek szabályos ütemezését, még a napszakok és az évszakok változása esetén is. Ezzel szemben a gyengébb ritmusú emberek gyakran eltérnek az ideális alvási és aktivitási időpontjaiktól.
Az olyan átmeneti zavarok, mint a jetlag vagy a műszakos munka, hosszú távon kedvezőtlen hatással lehetnek az alvásra, hangulatra és általános egészségi állapotra. Az öregedéssel a cirkadián ritmus gyengülhet és rendszertelenné válik, amely miatt az idősebbek hajlamosabbak a korai lefekvésre és töredezett alvásra.
Wendy Wang, a tanulmány vezető szerzője elmondta: „A cirkadián ritmus változása az öregedés része, és a bizonyítékok azt sugallják, hogy a cirkadián ritmus zavara növelheti a neurodegeneratív betegségek, például a demencia kockázatát.” A kutatók több mint 2000 résztvevőt vizsgáltak az Egyesült Államokban, akiknek átlagéletkora 79 év volt, és a vizsgálat kezdetén egyikük sem szenvedett demenciában. A résztvevők mintegy két héten keresztül kis szívmonitorokat viseltek, amelyekkel nyomon követhették pihenési és aktivitási szokásaikat.
A kutatás során három éven át követték a résztvevőket, akik közül 176-nál alakult ki demencia. A ritmus erőssége alapján a résztvevőket három csoportra osztották, és az eredmények azt mutatták, hogy a leggyengébb ritmusú csoport tagjai közel 2,5-szer nagyobb valószínűséggel alakítottak ki demenciát, mint az erősebb ritmusúak.
Az aktivitás késői csúcsidőpontjainál (például 14:15 után) élők 45%-kal nagyobb kockázatnak voltak kitéve a demencia kialakulásában, mint azok, akik korábban érik el aktivitásuk csúcspontját. Ez a késleltetett időbeosztás eltérést okozhat a testi óra és a környezeti jelzések között.
A Demencia Elleni Küzdelem Számottevő Jelentősége
Az Európai Gyógyszerügynökség szerint 2019-ben 55 millió embert érintett a demencia világszerte, Európában körülbelül 11 milliót. Az európai népesség elöregedésével ez a szám 2050-re várhatóan elérheti a 19 milliót.
A kutatás szerzői remélik, hogy az eredmények ösztönözni fogják a további kutatásokat a testórák beállításának lehetséges szerepéről a demencia megelőzésében. A kutatók hozzátették: „Eredményeink megalapozzák a jövőbeli kutatásokat, amelyek a cirkadián ritmusra irányuló beavatkozásokat, mint például fényterápiát és melatonin használatot, vizsgálják a demencia megelőzésének érdekében.”
A rendszeres alvásprogram, testmozgás és a természetes fényexpozíció, különösen reggel, hatékony és nem invazív módszerek a cirkadián ritmus fenntartására.
Főkép forrása: euronews
