A belső feszültségek és Irán jövője: Az Iszlám Köztársaság kihívásai
Az Iráni Iszlám Köztársaság számára az egzisztenciális fenyegetés nem kívülről, hanem belülről ered. A polgárokat „bennfentesekre” és „kívülállókra” osztó politikai stratégia az iráni állam számára eddig sikeresnek bizonyult. A rendszerhez lojálisak egy olyan csoportot alkotnak, akik gazdaságilag az államtól függnek, míg a marginalizált állampolgárok, akik a szabadságra és a méltóságra vágynak, folyamatosan elnyomás alatt élnek.
Jelenleg a tüntetők túlnyomó része ezekhez a marginalizált polgárokhoz tartozik. Az elmúlt évtizedekben elnyomott állampolgárok, akik az alapvető gazdasági biztonságot is nélkülözik, most már a jövő bizonytalansága ellenére sem riadnak vissza a fellépéstől. Az állampolgárok között sokan korábban támogatták a rezsimet, amikor Irán ellenségekkel nézett szembe, de mára ez a támogatás nagyrészt eltűnt.
A korrupció és a gazdasági válság jellemzi a rendszert, amely közvetlen párhuzamot vonható Venezuela helyzetével. A nyugati szankciók hatására Irán gazdasága súlyosan megsínylette helyzetét, miközben a rezsim folyamatosan a külső tényezőkre hivatkozott az eljárások és intézkedések igazolására.
A legutóbbi feszültségek csúcsán az iráni vezetés a perzsa nacionalizmusra támaszkodott, de a helyzet normalizálódása után gyorsan visszatértek az elnyomáshoz. A nemzetközi hírszerző ügynökségek, mint a CIA és a Moszad, aktívan próbálnak beavatkozni, hogy kihasználják a belső feszültségeket, és hozzásegítsenek a rezsim megdöntéséhez.
Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy ha az iráni hatóságok erőszakot alkalmaznak a tüntetők ellen, az Egyesült Államok hasonlóan fog reagálni. Ez a helyzet újabb feszültségeket szülhet, mivel Irán kész arra, hogy parancsot adjon a válaszcsapásra.
Ali Hamenei legfelsőbb vezető esetleges meggyilkolása, amely a nyugati hatalmak részéről elképzelhető alternatíva, valószínűleg csak megfélemlítéshez és további vérontáshoz vezetne, nem pedig a rezsim összeomlásához. Emlékezzünk arra, hogy a történelem során a hatalom átvétele sosem volt zökkenőmentes, így Hamenei helyett egy új vezető, vagy kollektív vezetőség is kialakulhat.
A jövőben Irán nem valószínű, hogy egyszerűen kapitulálna, mivel jelenlegi helyzete nukleáris és rakétaképességeik melletti erőn keresztül támaszkodik. Egy esetleges támadás esetén Teherán hagyományos eszközei révén képes lehet válaszolni, amely magában foglalhatja a Hormuzi-szoros lezárását is.
A közel-keleti instabilitás megfékezése érdekében sem az Egyesült Államok, sem Európa nem akarja, hogy Irán helyzete tovább romoljon. Jelenleg a Baszidzs milícia és az Iráni Forradalmi Gárda részt vesz a tüntetések elfojtásában, de a szervezett hadseregre való támaszkodás esetén a helyzet drámaian változhat.
A jövőre nézve nehéz megmondani, hogy a jelenlegi felkelés forradalommá alakul-e, mint az 1979-es események. Az azonban biztos, hogy az események alakulása figyelmet és figyelmeztetést igényel nemcsak Irán, hanem a közel-keleti politikai táj épsége szempontjából is.
Főkép forrása: euronews
