Meglepetés a Bíróságtól: Alkotmányossági Aggályok a Szolidaritási Hozzájárulás Ügyében
Új és meglepő fejlemények történtek a budapesti fővárosi önkormányzat és a Magyar Államkincstár közötti jogvitában. A Fővárosi Törvényszék figyelmeztette a peres feleket, hogy a szolidaritási hozzájárulás ügyében folytatódik az eljárás, ráadásul komoly aggályokat fogalmazott meg a kormány február 3-án kiadott 15/2026 (II.3.) számú rendeletével kapcsolatban.
A rendelet megfogalmazása szerint az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás melletti kifizetési kötelezettség nem képezheti vita tárgyát. A bíróság azonban jelezte, hogy ez a megoldás nem elfogadható, hiszen az állam rendelete nem döntheti el a jogvitát egyoldalúan.
A Fővárosi Törvényszék kifejezetten utalt arra, hogy a 15/2026. (II.3.) kormányrendelet sérti a jogbiztonság és a jogállamiság elvét, valamint a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenséget. Emiatt a bíróság egyedi normakontroll eljárást fog indítani.
Továbbá, a bíróság jelezte, hogy előzetes döntéshozatali eljárást is kezdeményezhet, mivel a szolidaritási hozzájárulás intézménye ellentétes lehet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának egyes rendelkezéseivel. A feleknek 15 napon belül elő kell terjeszteniük a szükséges iratokat az alkotmányossági kérdésekkel kapcsolatban.
A következő tárgyalási nap, 2026. március 16-án, meg lesz tartva, ami változást jelent a Szigetszentmiklós ügyéhez képest, ahol a bíró halasztásra döntött. Bár a kormányrendelet arra utasította a bíróságokat, hogy a rendeletet a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazzák, a bíróság ezt nem tartotta megfelelőnek.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón úgy vélekedett, hogy a szolidaritási hozzájárulás ügyét a rendelet lezárta, és az összhangban áll az Alkotmánybíróság korábbi döntéseivel. A miniszter hangsúlyozta, hogy a jogi vita mégis tovább zajlik, és szerintük a vitát az Alkotmánybíróság már lezárta.
Főkép forrása: telex.hu












