Oroszország hibrid hadviselése: a digitális tér és a légtérsértések
Oroszország nem csupán vadászrepülőgépekkel, drónokkal vagy léggömbökkel támadja meg az EU és NATO területeit, hanem a digitális világban is aktívan jelen van. A modern hadviselés már korántsem korlátozódik a hagyományos fegyverekre, hanem hibrid, pszichológiai hatást kiváltó eszközöket alkalmaz. Ezt az új megközelítést járja körbe Joshua Krebs új könyve, az „Inside the Bundeswehr”, amely az ő tapasztalataira épít, hiszen a német hadseregben szolgált, és első kézből ismeri az orosz kémkedési tevékenységeket.
Krebs elmondása szerint sok esetben a katonák telefonbeszélgetéseit lehallgatják, és utána visszajátsszák nekik, ami valódi paranoia érzését kelti. A Bundeswehr folyamatos hibrid támadások célpontja, ugyanis a németországi katonai bázisok felett rendszeresen drónok repülnek, amelyek kritikus védelmi rendszereket figyelnek meg.
Tavaly, a „Vasfarkas” nevű litvániai gyakorlat során egy orosz kémrepülőt észleltek a Belarusz légterében. Carsten Breuer tábornok, a német hadsereg főfelügyelője ezt a valós fenyegetés bizonyítékának nevezte. Boris Pistorius védelmi miniszter is hangsúlyozta, hogy a hibrid hadviselés különösen aggasztó Litvánia számára, hiszen az orosz fenyegetés ezen a területen sokkal számottevőbb, mint Európa más részein.
Légtérsértések: provokáció vagy komolyabb fenyegetés?
Pistorius példaként említette két orosz vadászgépet, amelyek megsértették Litvánia légterét. A litván fegyveres erők szerint a gépek mindössze 18 másodpercig tartózkodtak ott, mielőtt NATO-gépek kíséretében elhagyták az állam légterét. A balti államok, Lettország és Litvánia közvetlenül Oroszország szomszédságában vannak, így a terület légtére különösen érzékeny, amit a NATO folyamatosan biztosít.
Jelenleg Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság felel a balti államok légi védelméért, hiszen ezek az államok nem rendelkeznek saját harci repülőgépekkel.
A „kis zöld emberkék” megjelenése
A litvániai légtérsértésnek nincsenek konkrét következményei, főként azért, mert a hibrid hadviselés nemzetközi jogi keretei hiányosak. Gyakran nem is derül ki, ki a valódi elkövető. Összetett helyzetekben, mint pl. drónok megjelenése katonai támaszpontok felett, a provokáció és a félelemkeltés a cél. Az állampolgárok természetesen reagálnak: aggódnak és várják az állami intézkedéseket.
Tavaly decemberben orosz határőrök engedély nélkül léptek be NATO-területre Észtországban, amire Tallinn diplomatikus módon reagált, magyarázatot kérve Oroszországtól. Szakértők szerint az októberi incidens a pszichológiai hadviselés része volt, nem pedig tényleges katonai fenyegetés.
Mikor kezdődik egy támadás?
A nemzetközi jogban elvileg az erőszak tilalma érvényesül, ám a hibrid támadások gyakran nem minősülnek „fegyveres támadásnak”, ami önvédelemhez való jogot váltana ki. Az ilyen helyzetek esetén a jogi keretek változóak lehetnek, és nem mindig egyértelmű, mikor engedélyezett a válaszreakció.
A hibrid hadviselés tehát új, bonyolult kihívások elé állítja a nemzetközi közösséget, amelynek gyorsan és hatékonyan kell reagálnia a megváltozott fenyegetésekre.
Főkép forrása: euronews
