Orbán Viktor: A háborúra nemet mondani is lehetséges
A digitális polgári körök szombathelyi gyűlésén Orbán Viktor egy eddig kevésbé ismert történetet osztott meg a közönséggel, amely az 1999-es koszovói háború alatt zajlott. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy fontos megtalálni a bátorságot ahhoz, hogy nemet mondjunk a háborúra.
Orbán elmondása szerint, amikor a koszovói konfliktus felerősödött, Bill Clinton, az akkori amerikai elnök felhívta őt, hogy Magyarország nyisson meg egy második frontot Szerbia ellen. A kérés részeként Clinton azt javasolta, hogy Magyarországról támadják meg Szerbiát, vagy legalábbis lőjenek a vajdasági területekről Belgrádra.
A magyar kormány azonban elutasította a javaslatot, és Orbán emlékeztetett arra, hogy közölték Clintonnal: „No, sir!”. „Ha akkor olyan miniszterelnökünk van, aki csak annyit tud mondani, hogy yes sir, akkor neckig álltunk volna a háborúban” – fogalmazott Orbán, jelezve, hogy a bátorság kulcsfontosságú a vezetésben.
A kormányfő ennél is tovább ment, hiszen megkérdezte Clintont arról, hogy mi lesz a Vajdaságban élő háromszázezer magyarral, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy egy esetleges támadás következtében Szeged és más magyar városok is súlyosan megsérülhetnek. A két vezető végül abban állapodott meg, hogy a következő héten, a NATO-csúcson személyesen is megbeszélik a kérdést, ami után az amerikaiak soha többé nem hozták fel ezt a témát.
A miniszterelnök a közönséghez fordulva összegzett: „Lehet nemet mondani, ha van vér a pucában.” Megemlítette, hogy a jövőben a diplomáciatörténet valószínűleg leírja, hogyan, milyen csatornákon jutottak el az amerikai elnökhöz, hogy ne merüljön fel többé hasonló kérés.
Ez a történet nem csupán a bátorságról és a vezetés felelősségéről szól, hanem arra is rámutat, hogy a döntések következményeit alaposan mérlegelni kell, különösen ha háborús helyzetekről van szó. Orbán szavai arra ösztönzik a közönséget, hogy mindig keressenek alternatívákat és álljanak ki a nemzeti érdekek mellett.
Főkép forrása: telex.hu
