Csalódást keltő magyar gazdasági növekedés: Miért maradtunk le a szomszédainktól?
Tavaly a magyar gazdaság a kormány által várt 3,4%-os növekedés helyett csupán 0,3%-kal gyarapodott. Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, a gyenge teljesítményt agresszív külső környezetnek tulajdonította, beleértve az elhúzódó háborút, a gyenge uniós versenyképességet és a stagnáló külső keresletet. Az általa említett problémák mellett hangsúlyozta, hogy Magyarország kis nyitott gazdaságként nagymértékben függ a külső kereslettől, különösen a német gazdaságtól.
A nemzetgazdasági miniszter érvei, bár logikusnak tűnnek, csehországi és szlovákiai példákkal szemben meglehetősen gyengék. Csehországban 2,5%-os, míg Szlovákiában 0,8%-os növekedés volt tapasztalható tavaly, amely rámutat arra, hogy a magyar gazdaság teljesítménye jelentősen elmarad a szomszédos országoktól. Az elmúlt három év során a magyar GDP növekedése 0%-ra rúgott, míg Csehország és Szlovákia esetében 1,2%-os és 1,6%-os bővülés volt észlelhető.
Ezek a számok különösen elgondolkodtatóak, hiszen abban az időszakban, amikor Magyarországot a gazdasági válság és az orosz-ukrán háború sújtotta, a környező országok, mint Horvátország, Bulgária és Lengyelország is jelentős növekedést tudtak elérni.
A Járműipar Szerepe
Nagy Márton hangsúlyozta a jármű- és akkumulátoripar szerepét a gazdaságban, ám valószínűleg a magyar járműipar nem tudta úgy képviselni magát a piacon, mint a cseh és szlovák társai. A Škoda és más cseh manufaktúrák sikeresen tartották a részvényeiket, míg Magyarországon az Audi és a Suzuki eladásai csökkentek. Ifkovics Ábrahám, a Hold részvényelemzője is azt emelte ki, hogy a magyar ipart az elektromos berendezések gyártásának visszaesése sújtotta.
Beruházások Hiánya
Az uniós forrásokhoz való hozzáférés hiánya is jelentős hátráltató tényező a beruházások számára. A költségvetési keretek szűkülése miatt számos fejlesztés elmarad. Az uniós támogatások jelenleg a GDP 10%-ának megfelelő forrást képviselnek, ám Magyarország csupán a források 9%-át tudta felhasználni 2023 elejéig. Ezzel szemben Csehország és Szlovákia a források 73,5%-át, illetve 66%-át hasznosította.
A Makrogazdasági Kihívások
A magas energiaárak és a drága hitelek nemcsak a vállalati, hanem a költségvetési befektetéseket is erősen befolyásolják. Az alacsony kamatok vége és a magas energiaárak okozta nyomás már a költségvetési kiigazításban is megmutatkozott, amely a közszolgáltatások visszaszorítását és a közalkalmazottak bérének megfékezését eredményezte.
Jövőbeli Kilátások
Bár a makrogazdasági előrejelzések szerint idén pozitív irányban alakulhatnak a fontos mutatók, a magyar gazdaság relatív lemaradása a szomszédos országokhoz képest továbbra is komoly aggodalomra ad okot. „Jelenleg a termelékenység emelése és a gazdasági struktúrák javítása szükséges ahhoz, hogy Magyarország ne maradjon le” – figyelmeztetnek a szakértők.
Az elkövetkező időszak feszített erőfeszítéseket követel majd a magyar gazdaság számára, hogy képes legyen visszanyerni versenyképességét a régióban.
Főkép forrása: telex.hu
