Egy egyszerű vérvizsgálat meghatározhatja az idősek rövid távú túlélési kockázatát
Közzétéve: 2026. február 25. – 13:50 CET
Egy nemrégiben készült kutatás szerint egy egyszerű vérvizsgálat segíthet azonosítani azokat az idősebb felnőtteket, akiknek nagyobb a kockázatuk arra, hogy két éven belül elhunynak. A Duke Health és a Minnesotai Egyetem által vezetett tanulmány rávilágít arra, hogy a véráramban található apró RNS-molekulák új módszert kínálhatnak a 71 éves és idősebb emberek rövid távú túlélési kockázatának felmérésére.
A kutatók a PIWI-interakciós RNS-ekre (piRNS-ekre) összpontosítottak, amelyek olyan kisméretű RNS-fragmentumok, amelyek a fejlődés, regeneráció és immunműködés szabályozásában játszanak szerepet. Több mint 1200 idős felnőttől vett vérminta elemzése során felfedezték, hogy bizonyos piRNS-ek alacsonyabb szintje hosszabb túléléssel függött össze.
Virginia Byers Kraus, a tanulmány vezető szerzője, a Duke Egyetem Orvostudományi Karának professzora megjegyezte: „Néhány piRNS kombinációja bizonyult a legerősebb előrejelzőnek az időskorúak kétéves túlélésére nézve – erősebbnek, mint az életkor, az életmódbeli szokások vagy bármely más vizsgált egészségi mutató.” Kraus hozzátette: „A leginkább az lepett meg minket, hogy ez az erős jel egy egyszerű vérvizsgálatból származik.”
A kutatás menete és eredmények
A kutatócsoport mesterséges intelligencia és gépi tanulás segítségével 187 különböző egészségi mutatót vizsgált meg 828 kis RNS-molekulával együtt. A fejlett modellezés alapján kiderült, hogy mindössze hat piRNS akár 86 százalékos pontossággal képes előre jelezni a kétéves túlélést, és ezt egy második, független idős csoportban is megerősítették.
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a piRNS-ek jobban teljesítettek a rövid távú túlélés előrejelzésében, mint az életkor, a koleszterinszint, a fizikai aktivitás és több mint 180 egyéb klinikai mutató. Azoknál a résztvevőknél, akik tovább éltek, következetesen alacsonyabb szintet mértek bizonyos piRNS-ekből, és ez a minta laboratóriumi állatkísérletekben is visszaköszönt.
A jövőbeli lehetőségek
A kutatócsoport most azt tervezi, hogy megvizsgálja, vajon a különböző kezelések, életmódbeli változtatások vagy gyógyszerek, például a GLP-1 típusú szerek képesek-e megváltoztatni a piRNS-szinteket. Ebben az összefüggésben a vérben mért szinteket össze kívánják hasonlítani a szövetekben található értékekkel is.
Kraus hangsúlyozta: „Ezek a kis RNS-ek afféle mikromenedzserek a szervezetben, számos olyan folyamatot szabályoznak, amelyek hatással vannak az egészségre és az öregedésre. Csak most kezdjük felfogni, milyen erősek valójában.” A kutatás szerint egy praktikus, minimálisan invazív vérvizsgálattal képesek lehetünk felmérni a rövid távú túlélési kockázatot, végső soron pedig javítani az egészségi állapotot öregedésunk során.
Főkép forrása: euronews
