Az Élethosszig Tartó Tanulás és Szellemi Tevékenységek Hatása az Alzheimer-kórra

Az élethosszig tartó tanulás és a szellemi kihívást jelentő tevékenységek bizonyítottan hozzájárulhatnak az Alzheimer-kór késleltetéséhez és a kognitív hanyatlás lassításához. A Chicago-i Rush University Medical Center szakértőinek legújabb kutatása szerint azok az emberek, akik rendszeresen végeznek szellemi tevékenységeket – mint például olvasás, írás, nyelvtanulás, sakk, rejtvények, vagy múzeumlátogatás –, jelentősen csökkenthetik demenciába esésük kockázatát.

Andrea Zammit, a kutatás vezetője és neuropszichológus hangsúlyozta, hogy ezek a tevékenységek „megnyújtják” az agyat, aktiválva több kognitív rendszert is. Jó hír, hogy sosem késő elkezdeni ilyen tevékenységeket; a kutatók szerint bármikor hasznos lehet belevágni, különösen a középkorúság idején, amikor a szellemi frissesség fenntartása kiemelten fontos.

A kutatás széles spektrumot ölel fel; a résztvevők között akadt zenét tanuló és madármegfigyeléssel foglalkozó egyaránt. Zammit kiemelte, hogy nem csupán egyetlen tevékenységről van szó, hanem arról, hogy mindenki találjon olyan elfoglaltságokat, amelyek számukra jelentőségteljesek és szenvedéllyel végzik őket. A kitartó gyakorlás kulcsfontosságú a hosszú távú eredmények érdekében.

A fizikai egészség is elengedhetetlen az agy optimális működéséhez. A szakértők javasolják a rendszeres testmozgást, a vérnyomás ellenőrzését, a pihentető alvást, valamint korosztályuknak megfelelő védőoltások igénybevételét.

A Kutatás Menete

Zammit kutatásába közel 2000, 53 és 100 év közötti idősebb felnőtt vonatkozott, akiknél a vizsgálat kezdetén még nem állt fenn demencia. A résztvevőket nyolc éven keresztül követték, és különféle szellemi tevékenységeikről kérdezték fiatal-, közép- és időskorukban, valamint neurológiai teszteken is átestek.

A kutatás során kiderült, hogy a demenciával később diagnosztizált résztvevők esetében azok, akik a legaktívan vettek részt az élethosszig tartó tanulásban, átlagosan öt évvel később tapasztalták a betegség tüneteinek megjelenését. A középkorban végzett szellemi tevékenységek lassabb kognitív hanyatlással is összefüggtek.

A kutatók 948 résztvevő boncolási eredményeit is megvizsgálták, és megállapították, hogy a szellemileg aktív életvitel jobb memóriához és magasabb szintű gondolkodási képességhez vezetett, még az Alzheimer-kór jellemző elváltozásai mellett is.

Ez a jelenség a tudományban kognitív tartalomként ismert, amely arra utal, hogy a tanulás erősíti az agyban található idegi kapcsolatokat, lehetővé téve ezzel, hogy az agy jobban alkalmazkodjon az öregedés vagy a betegségek által okozott károsodásokhoz.

A Rush University kutatása nem tud ok-okozati összefüggést bizonyítani, csupán rávilágít a szellemi ingerek és a demencia kockázata közötti kapcsolatra. Hasonló eredmények születtek más kutatásokban is, például a hangszeres zene hatásaival kapcsolatban.

Demencia Világszerte

A kutatások egyik kulcseleme, hogy a demencia terhe világszerte egyre nő; több mint 57 millió ember él a betegséggel, mintegy 9,8 millió európai közöttük. Az Alzheimer’s Disease International adatai szerint évente több mint 10 millió új demenciás esetet diagnosztizálnak, ami körülbelül egy új esetet jelent három másodpercenként.

A tanulmányok eredményei arra ösztönöznek, hogy foglalkozzunk szellemi egészségünkkel és aktívan keressük azokat a tevékenységeket, amelyek segítségével megőrizhetjük agyunk frissességét és működőképességét.

Főkép forrása: euronews