Kína Országos Népi Gyűlése: A jövő irányai és kihívások
Csütörtökön véget ért Kínában az ötévente megrendezett parlament, az Országos Népi Gyűlés 14. ülésszaka. Ez az esemény nemcsak Kína, hanem a nemzetközi közönség számára is fontos, mivel iránymutatást nyújt a Kínai Kommunista Párt aktuális terveiről. A mostani ülés különösen lényeges volt, mivel az ország gazdasága alulteljesít, és az iráni konfliktus miatt az energiaellátás is bizonytalan.
A tizenötödik ötéves terv fő célja Kína iparának önállósodása és a gazdaság megszilárdítása. A tervek között szerepel a technológiai fejlesztésekre és a zöldenergiára fordított fokozottabb befektetés, valamint a szociális intézkedések bevezetése a lankadó vásárlási kedv ösztönzésére. Az ülés során azonban egy olyan törvény is megszületett, amely az etnikai kisebbségek elnyomását célozza.
Peking technológiai dominanciára törekszik
Az esemény kapcsán a BBC tudósítói rámutattak, hogy idén a legfontosabb célok között szerepelt a kormány erejének demonstrálása a globális gazdasági bizonytalanság közepette. A kínai vezetés 4,5-5 százalékos GDP-növekedési célt tűzött ki a következő évre, amely a legalacsonyabb várakozás 1991 óta.
Li Csiang miniszterelnök a közönség előtt felhívta a figyelmet arra, hogy a belföldi kereslet gyenge, a piaci bizalom alacsony, melyek mind a gazdasági válság tünetei. A biztonságérzet erősítése kiemelt fontosságú volt a gazdasági felvirágzás érdekében.
A mostani tervben a hangsúly az ipari korszerűsítésre és technológiai fejlődésre kerül. Peking jelentős összegeket fektet a félvezetők, a robotika, a biotechnológia és a kvantum-számítástechnika területébe, valamint a mesterséges intelligencia integrálásába a gazdaságba.
Etnikai kisebbségek és jogsértések
A gyűlés során elfogadott törvény jövőbeni következményei aggasztóak lehetnek az etnikai kisebbségek számára. A törvény előírja, hogy minden gyermeknek mandarint kell tanulnia, amely a korábbi lehetőségekhez képest jelentősen korlátozza a kisebbségi nyelveken való oktatást. Az új szabályozás célja a nemzetiségek munkahelyi előmenetelének elősegítése, azonban sok szakértő ezt a kulturális identitás erőszakos elnyomásának tekinti.
James Leibold, a LaTrobe Egyetem professzora arról beszélt, hogy ez a törvény a párt korábbi, autonómiáról szóló ígérete véget vetett. Az olyan elnyomó intézkedések, mint a muszlim ujgurok internálása vagy a tibeti buddhista szerzetesek vegzálása, továbbra is aggasztó problémát jelentenek.
Összegzés
Kína jelenlegi ötéves terve számos kihívással néz szembe, a gazdasági növekedéstől kezdve az etnikai kisebbségek jogainak csorbításáig. Peking célja a technológiai dominancia elérése és a belföldi fogyasztás növelése a külpolitikai és gazdasági környezet folyamatos alakulása közepette. Az elkövetkező évek mutatják majd meg, hogy Kína mennyire tudja megvalósítani ambiciózus terveit a globális gazdasági színtéren.
Főkép forrása: telex.hu
