Elmaradt a „szénreneszánsz” az energiaválság ellenére
Az Irán körüli háború okozta energiaválság sok szakértő által várt „szénreneszánsz” elmaradt, ahogy arra az Energia- és Tiszta Levegő-kutató Központ (CREA) egy közelmúltbeli jelentésében rámutatott. A vizsgálat során a CREA elemezte azokat az országokat, amelyek valós időben közzéteszik villamosenergia-statisztikáikat, és arra a következtetésre jutott, hogy a szénerőművi termelés márciusban világszinten stagnált.
A jelentés szerint Kínán kívül a szénerőművi termelés 3,5 százalékkal csökkent, míg Kínában egy szerény, 2 százalékos növekedést mértek, mivel egyes erőművek gázról szénre álltak át. Ezen kívül a tengeri szénszállítás volumene világszerte 3 százalékkal esett vissza, ami a Covid-járvány 2021 óta nem látott alacsony szintjét jelenti.
Összességében a fosszilis tüzelőanyaggal termelt áram mennyisége 1 százalékkal maradt el az előző évi szinttől, a gázerőművi termelés pedig 4 százalékkal csökkent. A globalizált villamosenergia-piacok vizsgálata során, amelyek magukban foglalják Kínát, az Egyesült Államokat, az EU-t és Indiát, kiderült, hogy ezek az országok adják a globális szénalapú áramtermelés mintegy 87, a gázerőművi termelés pedig több mint 60 százalékát.
A megújulók szerepe
Ez a helyzet annak ellenére alakult ki, hogy a Hormuzi-szoros blokádja súlyos globális energiaválságot idézett elő, amely megzavarta az üzemanyag-ellátást és az árakat az egekbe röpítette. A megújuló energiaforrások azonban jelentős szerepet játszottak a válság hatásainak tompításában; például a napenergia márciusban önmagában 3 milliárd eurót takarított meg Európának.
A napenergiából származó áram mennyisége az elmúlt hónapban körülbelül 14 százalékkal nőtt, míg a szélerőművi termelés körülbelül 8 százalékkal emelkedett. A CREA becslése szerint a nap- és szélerőművi kapacitás, amelyet világszerte 2025-re állítottak üzembe, képes lenne kompenzálni a huzamosabb távú kieséseket is.
Miért maradt el a „szénreneszánsz”?
A szénreneszánszra vonatkozó jóslatok már korábban is felmerültek, amikor az orosz gázexport visszaesett az Ukrajna elleni invázió következtében. E várakozások eleinte beigazolódtak, de hosszú távon a CREA szerint éppen ellenkező hatás következett be: felgyorsult a tiszta energia átállás, és 2023-ban rekordmértékben csökkent Európában a szénfelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás.
A Hormuzi-szoros lezárása után az Egyesült Államokban, Indiában, az EU-ban, Törökországban és Dél-Afrikában esett vissza leginkább a szénerőművi áramtermelés. A szénbe történő beruházások gazdasági racionalitása is gyengül, mivel az energiaválság növeli a szállítási költségeket, így a szénalapú áramtermelés drágábbá válik a megújuló energia előállítása és tárolása mellett.
Európa már levonta a tanulságokat; a francia és brit kormányok is igyekeznek felgyorsítani az elektromosítást, hogy csökkentsék az importált tüzelőanyagoktól való függőséget. E folyamat részeként Kolumbiában, Santa Martában április 24. és 29. között tartanak egy nemzetközi konferenciát a fosszilis energiahordozókról való igazságos átállásról, hogy közösen keressenek megoldásokat a fosszilis tüzelőanyagokkal való szakításra.
Főkép forrása: euronews
