Athén küzdelme a túlturizmus ellen
Ahogy sok más népszerű turisztikai célpont, Athén is folyamatosan harcol saját identitásának megőrzéséért és a helyi lakosok érdekeiért. A görög főváros, amelynek lakossága 700 ezer fő, minden évben körülbelül 8 millió turistát fogad. Miközben ez a turistaforgalom jelentős bevételeket hoz, a helyiek számára komoly problémákat is okoz. A lakhatási költségek emelkedése, a magas árak és az infrastruktúra túlterheltsége mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakosok egyre inkább a túlturizmus áldozataivá váljanak.
2024-re a túlturizmus már politikai témává nőtte ki magát, és számos városban mozgalmak indultak ennek visszaszorítására. Ekkor jártunk mi is Athénban.
A szocialista polgármester, Haris Doukas, azzal az ígérettel lépett hivatalba, hogy élhetőbbé teszi a várost. A faültetési programot gyorsan elindította, azonban a turisták számának csökkentésére irányuló projektje csak most kezdett kibontakozni. A görög parlamentben éppen egy, a turisztikai célú földhasználatról szóló törvényjavaslatot vitattak meg, amely lehetőséget ad arra, hogy a város történelmi központjában betiltsák az új üzleti tevékenységeket.
Doukas hangsúlyozta: „Athén nem működhet úgy, mint egy hatalmas szálloda. Szükség van korlátozásokra és szabályokra. A városoknak is be kell vonódniuk a fejlődésük irányának meghatározásába.” Kifejezte szándékát, hogy leállítja az összes turisztikai beruházást Plakában, az Akropolisz közelében található szűk utcás kerületben.
„Nincs több hely. Sem rövid távú bérbeadásra, sem apartmanszolgáltatásra, sem szállodákra, sem bármilyen más turisztikai célra. A terület túltelített” – fogalmazott Doukas, hozzátéve: „Ki akarjuk mondani egy törvénybe foglalt javaslatban, hogy elég volt.” A polgármester szerint a befektetőknek a főváros olyan, „kevésbé zsúfolt” területeire kellene átkoncentrálódniuk, ahol még van hely a fejlődésre.
Eddig is meglepő módon, a szállodatulajdonosok befolyásos szövetségének vezetője, Evgenios Vassilikos is felvetette a szállodák építésének korlátozását, például Barcelonára hivatkozva, ahol 2017 óta nem adnak ki engedélyt új szállodákra. „Nem kell feltalálnunk a kereket” – mondta, hangsúlyozva, hogy elérkezett az idő, amikor a főváros turisztikai szektorának komolyan el kell gondolkodnia a jövőjéről.
Doukast inspirálta Jaume Collboni, a barcelonai baloldali kollégája is, aki nemrégiben bejelentette a rövid távú bérbeadások teljes tilalmát 2028 novemberétől. E döntés célja, hogy a város élhetőbbé váljon.
Athén, Barcelona és Budapest is azon 15 város közé tartozik, amelyek polgármesterei csatlakoztak egy európai lakásügyi cselekvési tervhez, amely az EU-t arra ösztönzi, hogy határozott lépéseket tegyen a lakhatási válság megoldása érdekében. Ahogy a városok a túlturizmus problémájával küzdenek, a helyiek jövője és a városi identitás megőrzése kulcsfontosságú feladatokká válnak.
Főkép forrása: 444.hu
