Káosz a Költségvetésben: Új kihívások a Pénzügyminisztériumban
A Kármán András vezette új pénzügyminisztériumnak nem lesz könnyű dolga a költségvetés rendbetételével. Az államháztartás központi alrendszere április végén 3849,8 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami az éves hiánycél 70,7 százaléka – derül ki az NGM friss jelentéséből. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a 70,7 százalék csak akkor érvényes, ha a kormány által szóban módosított hiánycélt (5000 milliárd forint) vesszük alapul; ha a költségvetési törvényben rögzített célhoz (4220 milliárd forint) mérjük, akkor már 91 százaléknál tartunk.
A március hónap után, amely negatív rekordot hozott, áprilisban a központi alrendszer 429,4 milliárd forinttal zárt, szemben az előző év azonos időszakában kimutatott 376,4 milliárd forintos hiánnyal. A központi költségvetés eddig 3743,4 milliárd forintos hiányt produkált, míg az elkülönített állami pénzalapok 43,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 150,3 milliárd forintos hiányt mutattak április végén.
Az adó- és járulékbevételek az előző év azonos időszakához képest 8,2 százalékkal növekedtek. A nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is túllépték a tavalyi összeget, április végéig 3099,4 milliárd forintot költöttek el nyugellátásokra, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1030,1 milliárd forintot.
Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatására az első négy hónap alatt összesen 1000,9 milliárd forint kifizetése történt, amely 77,7 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi kiadásokat. A közlekedési és közüzemi támogatások eltérő ütemezése okozta a magasabb összeget.
A beruházási kiadások is jelentős növekedést mutattak, 318,8 milliárd forintot költöttek el, ami az előző évhez képest emelkedett. A lakástámogatásokra fordított kiadások pedig 175,7 milliárd forintot tettek ki, ami szintén a korábbi évhez képest magasabb.
Magyar Péter, a következő miniszterelnök, a héten azt posztolta, hogy Orbán Viktor az utolsó héten „még teljesen kifosztaná az államkasszát”. Úgy véli, hogy az Orbán-kormány saját számítása szerint újabb pénzszórás nélkül az idei hiány a GDP 6,8 százalékára emelkedne, ami túllépné a hivatalos 3,9 százalékos hiánycélt. Gulyás Gergely erre reagálva hangsúlyozta, hogy a kormány a választások után megtiltotta új kötelezettségek vállalását.
Az új kormány tehát rendkívül nehéz helyzetben kezdi meg működését, és kérdés, miből lesz pénz a választási ígéretek teljesítésére. A G7 Paradigma konferencián szakértők arról beszéltek, hogy a költségvetési helyzet további elemzése elengedhetetlen a jövőbeni döntéshozatalhoz.
Főkép forrása: telex.hu
