Az egészségügyi dolgozók elégedetlensége és a közelgő reformok
Mónika García, az egészségügyi miniszter, nem jelent meg a Minisztertanács utáni sajtótájékoztatón, ahol a hónapok óta tartó tüntetések után, amelyek orvosokat és egészségügyi dolgozókat hoztak össze az ideológiai paletta minden színéről, bemutatták az ágazatra vonatkozó új keretstatútumot. Ez a jogszabály kulcsfontosságú kérdéseket érint, amelyek mindannyiunk egészségügyi ellátására hatással vannak.
Elma Saíz, a kormányszóvivő miniszter, védelmébe vette a reformot, amelyet a „nagy reprezentativitású szakszervezetek” támogatnak, mint például a SATSE-FSES, a CC.OO., az UGT és a CSIF. Ezzel szemben olyan egyesületek is léteznek, amelyek tiltakoznak a ma elfogadott szöveg ellen, amely még kongresszusi jóváhagyásra vár.
A szakemberek kétségeiket fejezték ki a reform tartalmával kapcsolatban, számos olyan intézkedést követelnek, amelyeket nem találják a javaslatban. E követelmények között szerepel a hosszú ügyeleti órák társadalombiztosítási járulékkal való ellátásának biztosítása, valamint az éjszakai pótlékok és pihenőnapok elismerése. Azt is kérik, hogy hozzanak létre egy A1 besorolású szakmai kategóriát kifejezetten az orvosok számára, és csökkentsék a heti munkaidőt legfeljebb 35 órára.
Az új törvény, amely frissíti a szociális és egészségügyi személyzet szabályozási keretét, a heti maximális munkaidőt 45 órára csökkenti, ami alacsonyabb az ágazat európai átlagánál. A munkaügyi miniszter, Yolanda Díaz, próbálta a heti 37,5 órás munkahatárt bevezetni, de ezt a jobboldali pártok ellenállása miatt nem tudta elfogadtatni.
A javaslat szerint az ügyeleti órák maximális időtartama 17 órára csökken, azonban a 97. cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy bizonyos körülmények között a maximális munkaidőt túlléphetik, ha az ellátás színvonalának garantálása ezt indokolja.
A kritikus szakszervezetek, mint például a CESM és az AMYTS, nem támogatják a reformot, és június 15-ére újabb országos demonstrációt hirdettek, amely az egészségügyi minisztérium székházánál kezdődik. A tiltakozó szervezetek azzal vádolják a minisztériumot, hogy nem képes megfelelően reagálni az egészségügyi dolgozók problémáira.
Saíz miniszter hangsúlyozta, hogy a sok vitatott kérdés, mint például a bérek és a létszám, az autonóm közösségek hatáskörébe tartozik, és nem mindegyik megoldható a minisztérium szintjén. A jövőbeli reformok során elengedhetetlen, hogy a kormány figyelembe vegye az egészségügyi dolgozók hangját és igényeit, hiszen a reformok végső célja a betegellátás minőségének javítása.
Főkép forrása: euronews
