A spanyol lakóingatlan-piac helyzete: 750 ezer új otthonra van szükség
A Spanyol Nemzeti Bank legfrissebb éves jelentésében, amely az állami gazdaság helyzetét elemzi, rávilágít a lakóingatlan-kínálat és a kereslet közötti éles ellentétre. A bank megállapítja, hogy „a lakóingatlan-kínálat elégtelenül reagált a kereslet növekedésére”, és becslések szerint mintegy 750 000 új otthonra van szükség az újonnan létrejött háztartások és a rendelkezésre álló ingatlanok közötti aránytalanság felszámolásához.
Az adatok rámutatnak a területi különbségekre is. Míg Ávilában a lakásállomány 58,2%-a a potenciálisan lakható ingatlanok körébe tartozik, Madridban ez az arány csupán 9,9%, ami jóval a spanyol átlag, 27,1% alatt áll. A főváros mellett Barcelona, Alicante, Valencia, Murcia és Málaga számít a legnagyobb érintetteknek.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a lakásszám növelését több tényező nehezíti. Az egyik fő probléma, hogy körülbelül 400 000 lakás van, amelyeket turisztikai vagy szezonális bérbeadásra szánnak, vagy amelyek külföldiek második otthonaként funkcionálnak. Az adatok szerint „2021 és 2025 között a nem rezidens állampolgárok lakásvásárlásai az összes tranzakció 7,4%-át tették ki, éves átlagban 50 000 ingatlannal”, ami a problémát tovább súlyosbítja, különösen a Földközi-tenger térségében.
Furcsa módon az országban körülbelül 450 000 lakás található, amelyeket a 2000-es évek ingatlanboomja idején építettek, de egyikben sem lakik senki. Ezek az ingatlanok gyakran nem megfelelő elhelyezkedésűek, vagy rossz állapotúak.
Szabályozási akadályok és munkaerőhiány
A jelentés szerint Spanyolország azon országok közé tartozik, ahol az új lakások termelésének növekedése a legnagyobb mértékben elmaradt a lakóháztartások számának gyarapodásától. A már meglévő állományhoz viszonyítva a hiány Spanyolországban 6,6%, míg Portugáliában 3,7%.
Bár Portugáliában a lakásigény is súlyos, a szükséges hiány „mindössze” 300 000 lakás, míg Spanyolországban ez a szám 750 000. Ezzel szemben Olaszország 400 000-es hiányával és Franciaország viszonylag stabil helyzetével. Külön érdekesség, hogy Németország az egyedüli nagy euróövezeti gazdaság, ahol javult a lakáshelyzet.
A spanyol lakásépítést gátló tényezők közé tartoznak a bürokratikus akadályok és a különféle közigazgatási szintek közötti eltérő, sokszor egymásnak ellentmondó szabályozás. A várostervezés nehézkes irányítása és a megfelelő munkaerő hiánya szintén hozzájárul a helyzet romlásához.
A Spanyol Nemzeti Bank megjegyzi, hogy „a hat nagy városi térségben, ahol a háztartások 36%-a él, az a lakásállomány, amely még megépíthető lenne, megközelíti az 1,1 milliót”. Ugyanakkor a tervezett lakások potenciális száma mindössze körülbelül 320 000 a hat nagy városi térség fővárosaiban.
Az ingatlanpiac helyzete Spanyolországban tehát égető problémát jelent, amely sürgős intézkedéseket és reformokat igényel, hogy a kínálat megfelelően tudjon reagálni a növekvő keresletre.
Főkép forrása: euronews
