Megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Elfogadta a magyar parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, amely a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. Az Országgyűlés 135 igen szavazattal, 44 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett döntött.

A törvényjavaslatot Melléthei-Barna Márton (Tisza Párt) terjesztette elő, hangsúlyozva az SZH megszüntetésének szükségességét a jogállam helyreállítása érdekében. Azt állította, hogy az SZH „semmilyen valódi feladattal nem bír a közjogi rendszerben, pusztán közpénznyelő, amely a polgárok zaklatását és jogeik csorbítását szolgálja.”

A törvény szerint az SZH elnöke és elnökhelyettesei nem jogosultak végkielégítésre, és a hatálybalépés után tizenöt napon belül záró vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Az SZH munkatársainak jogviszonya is megszűnik, ők a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényben megállapított összeg és végkielégítés illeti meg.

A hivatal a jövőben az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba olvad be, de feladatait a minisztérium nem köteles közfeladatként ellátnia. Az SZH megszüntetését az alaptörvény tizenhatodik módosítása tette lehetővé, amely június 15-én lépett életbe, eltávolítva a hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést.

Pro és kontra

A törvényjavaslat vitájában Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kifejtette, hogy nem látta az SZH által elért eredményeket, amelyet hatmilliárd forintból tartottak fenn évente. Az ellenzék részéről Szűcs Gábor (Fidesz) emlékeztetett, hogy az SZH a magyar önrendelkezés védelmére jött létre, és nem meglepő számára a megszüntetése.

Juhász Hajnalka (KDNP) szerint azonban csak egy szuverén kormány tudja védeni a szuverenitást, és a hivatal gyors megszüntetése brüsszeli követelés volt. Bodóczi István (Tisza) arra kérdezett rá, miért volt szükség a hivatal létrehozására, ha nem volt világos, hogy a Fidesz-kormány mitől félt.

Melléthei-Barna Márton azt mondta, hogy a hivatal a magyar állampolgárokat vegzálta, ezért közérdek a megszüntetése. Magyar Péter kormányfő régi szavaival emlékeztetett arra, hogy a hivatal nem tudott felmutatni bizonyítékokat a számára kijelölt „ellenségekről”.

A törvény és a hivatal működése

Az SZH 2024. február 1-jétől működött Magyarországon, a kormány indoklása szerint a külföldi befolyásolási kísérletek vizsgálatára volt szükség. A hivatal nem nyomozó hatóság, hanem információgyűjtő, elemző és javaslattevő szerv volt, amely a szuverenitási kockázatok feltárására, jelentések készítésére és ajánlások fogalmazására specializálódott.

Civil szervezetek a hivatal létrehozott jogszabályát veszélyesnek nevezték, mivel alkalmas lehet az ellenzéki hangok elnyomására. Az SZH vezetője Lánczi Tamás volt, aki számos Fideszhez közeli pozícióban dolgozott korábban.

Az Európai Bizottság is felvetette aggályait a törvény kapcsán, kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, hivatkozva a demokrácia, a magánélet és a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmére.

Ügynökakták nyilvánosságra hozatala

Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala is napirendre került, és a titkosszolgálatok átadják az iratokat a Nemzeti Levéltárnak, ahol azok kutathatóak lesznek. E folyamat során a tartótisztek és besúgók névtelenségüket csak nemzetbiztonsági indokokkal védhetik.

A Fidesz és a KDNP képviselői az ügynökakták nyilvánosságával kapcsolatban többször elutasították a parlamenti javaslatokat, ezt Néher András (Tisza) is bírálta a legutóbbi felszólalásában.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése továbbra is fontos téma a politikai diskurzusban, a társadalmi és politikai következmények pedig várhatóan érdemi vitákat fognak generálni a jövőben.

Főkép forrása: euronews