Feszültség fokozódik a Hormuzi-szoros körül
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke hétfőn bejelentette az iráni kikötők újabb tengeri blokádját, és közölte, hogy Washington jelentős díjakat vet ki azokra a hajókra, amelyek áthaladnak a Hormuzi-szoroson. Ez a bejelentés újra fellángolt harcokat a vitatott vízi útvonal körül.
Irán katonai vezetése határozottan reagált Trump lépésére, kijelentve, hogy nem engedi az Egyesült Államok „beavatkozását” a kőolaj- és gázszállítás kulcsfontosságú útvonalán. Figyelmeztették szomszédos öböl menti országokat – amelyek eddig a legtöbb iráni támadást elszenvedték –, hogy ne működjenek együtt Washingtonnal.
Az amerikai hadsereg közölte, hogy több tucat célpontot támadott, míg az iráni Forradalmi Gárda válaszul újabb csapásokat hajtott végre Bahreinben, Jordániában, Kuvaitban és Ománban. A Hormuzi-szoros áthaladása korábban problémamentes volt, a felek közötti feszültség azonban folyamatosan nő, különösen azóta, hogy Irán a blokád eszközévé tette a vízi útvonal ellenőrzését.
Trump a Truth Social oldalán bejegyzésében kijelentette, hogy az Egyesült Államok „A Hormuzi-szoros őrzőjeként” funkcionál, és 20%-os mértékben térítést fog beszedni a szorosban szállított áruk után. Megjegyezte, hogy más országok számára is biztosítják a méltányos és szabad hozzáférést, míg az iráni kikötőket ismét blokád alá vonják.
Irán Khatam Al-Anbiya központi katonai parancsnokságának szóvivője hangsúlyozta, hogy Teherán „semmilyen körülmények között nem engedi” az Egyesült Államok beavatkozását a vízi útvonal irányításába.
Válság a keretmegállapodás körül
Bár Trump a múlt héten bejelentette, hogy véget ért az Iránnal kötött tűzszünet, a tartós rendezést célzó tárgyalások folytatódnak. A Fox Newsnak adott interjújában elmondta, hogy vasárnap órákon át zajlottak tárgyalások, azonban az iráni tárgyalókat azzal vádolta, hogy visszavonták korábbi vállalásaikat.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Esmaeil Baqaei hétfőn bejelentette, hogy a júniusi keretmegállapodás, amely alapvető volt a tárgyalások során, „válságban van”. A korábbi blokád jelentősen csökkentette az iráni olajexportot, és az iparág súlyos leállását is okozhatja.
Ha az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyja a megállapodást, Irán is ugyanezt teszi majd, de emellett folytatják a tárgyalásokat a katari, pakisztáni és ománi közvetítőkkel.
A legutóbbi összecsapások a kulcsfontosságú energiaszállítási útvonal körül zajlanak, amelyet az iráni gárda lezártnak nyilvánított. A Forradalmi Gárda szóvivője, Hossein Mohebi figyelmeztette Washingtont, hogy beavatkozásuk veszélyezteti a globális olaj- és gázellátást.
Bahrein elítéli az iráni támadásokat
Az iráni állami média halálesetekről számolt be az amerikai légicsapások következtében, amelyek Irán déli és nyugati térségeit célozták. Bahrein légiriadót rendelt el, míg Kuvait hadserege arról tájékoztatott, hogy ellenséges légi célpontokat semmisítettek meg.
Az iráni Forradalmi Gárda a hétfői csapásokról beszámolva nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy csak amerikai érdekeltségeket céloznak. Az iráni vezetés bármilyen együttműködést az Egyesült Államokkal „hadüzenetnek” tekint.
A feszültség tehát továbbra is rendkívül magas, és a jövőbeli diplomáciai megoldások érdekében közvetítők igyekeznek megfékezni a konfliktust. Pakisztán, a Katarral együttműködő közvetítő, aggodalmát fejezte ki a regionális feszültségek fokozódása miatt.
Főkép forrása: euronews
