Lichter Péter új regénye: A detektív, aki baglyokat filmezett
Az irodalmi élet újabb érdekes darabja érkezett, ami a krimi műfaját új megvilágításba helyezi. Lichter Péter, a filmesztéta és író, legújabb könyvében, A detektív, aki baglyokat filmezett, a humor és a meta-commentár világában kalauzolja az olvasót.
A kiadó és az író párbeszéde
A könyv elején találunk egy párbeszédet, ahol a kiadóvezető és az író – nevezzük őt Lichter Péternek – beszélgetnek az etikett és a referenciák kérdéséről. A kiadó figyelmezteti az írót, hogy ne használjon olyan utalásokat, amelyeket a nagyközönség nem érthet meg. Ez a párbeszéd már sejteti, hogy a regény önironikus és játékos természettel bír.
Meta krimi a főszerepben
A történet valóban meta, hiszen Lichter a regénybeli hősként mindent elmond magáról, csak azt nem, hogy detektív lenne. A nyomozás folyamata nemcsak unalmas számára, hanem nem is túl sikeres. Ekkor kezdődik a cselekmény, ahol az író egyre inkább a bonyodalmak közepébe kerül – szinte véletlenül megold egy rejtélyt, ha egyáltalán.
Az előző regény, A detektív, aki tintahalakkal álmodott, a karakterek és a cselekmény kreatív kezelésével kompozícióban játszott. Ez a játékosság most is visszaköszön, ám a cselekményben bőségesen találkozunk krimiszerű klisékkel is.
Rejtély a filmfesztiválon
A történet középpontjában egy rejtélyes filmrajongó milliárdos áll, aki Lichtert és feleségét, Lénát, meghívja a saját horvát szigetére egy filmfesztiválra. Hamarosan kiderül, hogy a sziget nem csupán egy békés hely, hanem tele van titkokkal és fenyegetésekkel. A kötet folyamán a klasszikus krimi elemek, mint a szekták, a rejtélyek és a potenciálisan veszélyes milliárdosok mind megjelennek.
Léna, a hős felesége, sokkal kompetensebb nyomozó, mint Lichter, ami feszültséget és humorforrást is teremt a történetben. További érdekfeszítő karakterek is felbukkanak, mint a megbízhatatlan trickster, Roger, és az irodalomkritikus, Barna Kevin, aki szintén visszatér a korábbi kötetből.
Klisékkel teli világ
Lichter szándékosan használja a zsáner kliséit, hogy kényelmes hátteret biztosítson a regény számára. A világtól elzárt sziget, a titokzatos milliárdos, és a különös szekták mind olyan elemek, amelyek már ismertek, mégsem hatnak unalmasnak, amennyiben jól vannak megírva.
Ugyanakkor a Tintahalakban felfedezett szürreális elemeket, mint a droggal felturbózott gumicukor, Lichter most nem ismételte. Ez pedig hozta magával, hogy a történet időnként a klisék tengerébe fullad. A regény szórakoztató, de nem mindig elég izgalmas ahhoz, hogy maradandó élményt nyújtson.
Részletek, ami hiányzik
Habár a regény tele van izgalmas fordulatokkal és önironikus utalásokkal, az olvasóban marad egyfajta hiányérzet. A Twin Peaks sorozatra való utalások, bár érdekesek, nem idézik meg azt a hátborzongató atmoszférát, ami miatt a sorozat kultikussá vált. Az olvasót ugyanúgy szórakoztatja a történet, de ha valaki valódi feszültségre vár, lehet, hogy csalódni fog.
Összegzés
Lichter Péter új regénye, A detektív, aki baglyokat filmezett, egy szórakoztató, meta-komédiába ágyazott krimi, de nem mentes a kliséktől. Bár a humor és a játékosság rendkívül kedvező fényt vet a regényre, a feszültség és a mélység keresi a helyét benne. Az iróniák és referenciák sokat adnak a történethez, de az olvasók vágynak arra, hogy az írónak legyen még néhány meglepetése a tarsolyában.
Lichter Péter: A detektív, aki baglyokat filmezett
Prae, 2026, 4990 Ft
Főkép forrása: telex.hu
