Súlyos aszályhelyzet Magyarországon: A szakértők figyelmeztetései
A HungaroMet mérései alapján Magyarországon rendkívül súlyos aszályhelyzet alakult ki. Az Alföld, a Mezőföld és a Kisalföld területein a talaj felső fél méteres rétegének nedvességtartalma a növények számára hasznosítható víz arányában nem éri el a 20%-ot. A felső egy méteres réteg nedvességtartalma is hasonlóan csekély, 30% alatt van.
Az vízügyi statisztikák szerint 2021 januárja óta hét Balatonnak megfelelő mennyiségű víz tűnt el a magyarországi talajokból. Ennek pótlására a szakemberek szerint a hagyományos módszerek nem elegendőek. A VálaszOnline nemrégiben bemutatott tanulmánya arra figyelmeztetett, hogy az Alföld jelentős részén fel kell hagyni a szántóföldi növénytermesztéssel.
Előre látták a problémákat
Lázár János, építési és közlekedési miniszter, a tavalyi év decemberében elismerte, hogy az aszályhelyzet kialakulásához a kormányzati mulasztások is hozzájárultak. Az Országgyűlés Fenntartható Bizottságának ülése során kijelentette:
„Az az őrültség, hogy kiengedjük az édesvizet, sokkal többet, mint ami az országba bejön; ez tarthatatlan dolog.” Hozzátette, hogy a kormány hibát követett el, amikor nem építettek nagy víztározókat az elmúlt évtizedben.
Lázár rámutatott, hogy a megfelelő vízgazdálkodás kidolgozása elengedhetetlen lenne, és hangsúlyozta, hogy „a homokon nem lehet kukoricát termeszteni.” Kifejtette, hogy a Homokhátság területén a szántóföldi növénytermesztés teljes egészében esélytelen, és a területet inkább vissza kellene adni a természetnek.
Figyelmeztetés a jövőre
A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a helyzet elérheti a teljes megsemmisülés szintjét. „Olyan földrajzi, olyan természeti jelenségek vannak, amelyek brutális aggodalomra adnak okot” – fogalmazott.
Az aszályhelyzet kezelésére sürgős intézkedések és átfogó vízgazdálkodási stratégia szükséges, hogy megakadályozzuk a jövőbeni aszályos időszakokat és biztosítsuk a víz hosszú távú fenntarthatóságát Magyarországon.
Forrás: HungaroMet
Főkép forrása: 444.hu
