Az Alpok térségében tapasztalható rendkívüli aszály hatásai a vízenergia-termelésre
Az Alpok térségében a vízerőművek vízhozama rekordszintre csökkent, a „soha nem látott mélyponthoz közeli” állapotot egyre súlyosbodó nyári aszály jellemzi Európában. A hőhullámok, amelyeket az ember okozta klímaváltozás idézett elő, és a csapadékhiány miatt a kontinens sok része kiszáradt. Ez a helyzet növelte a halálos erdőtüzek kockázatát, melyek már olyan országokban pusztítanak, mint Franciaország, Spanyolország, Görögország és Törökország, emberek százezreinek kitelepítését követelve.
Az élelmiszerhiány aggasztó mértékben nő, a gazdák figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges hőség miatt milliárd euró értékű termés ment tönkre. A Kombinált Aszálymutató adatai szerint július közepén Ukrajna, Fehéroroszország és Lengyelország egyes területei, valamint az Ibériai-félsziget északkeleti része aszály sújtotta, és a helyzet tovább romlott az Egyesült Királyság déli részén, Észak-Olaszországban és Közép-Európa más részein.
A hosszan tartó szárazság hatással van Európa tiszta energiaforrásaira is. A Duna rekordalacsony vízszintje miatt Magyarország kénytelen visszaterhelni a Paksi Atomerőművet, amely az ország villamosenergia-termelésének közel felét biztosítja, ami több mint fél évszázada nem fordult elő.
A vízenergia-termelés csökkenése az alpesi országokban
A Montel energetikai elemző cég felmérése szerint júliusban Ausztriában és Svájcban a tározókba és folyami vízerőművekbe érkező vízhozam közel 50%-kal elmaradt az átlaghoz képest. Ausztriában a vízerőművi termelés az elmúlt 15 év átlagának mindössze 51%-át érte el, míg Svájcban ez az érték 48%-ra csökkent. Németországban és Franciaországban szintén visszaesés figyelhető meg a vízenergia-termelésben.
A vízenergia az EU második legnagyobb megújuló villamosenergia-forrása; 2026 első negyedévében a termelésének 28%-át adta, túlszárnyalva a napenergia és más megújuló források arányát.
Michael Strugl, az osztrák Verbund cég vezérigazgatója figyelmeztetett, hogy a vízmennyiség egyharmada hiányzik ahhoz képest, amit normál körülmények között a vízerőművek feldolgoznának. Eylert, a Montel vezető hidrológiai elemzője megjegyzi, hogy az alpesi országoknak legalább szeptemberig kell várniuk a javulás első jeleire, mivel a következő hetekben további forró és száraz időjárás várható.
Lehet-e vízenergia nélkül megoldani Európa energiaigényeit?
Számos ország, például Portugália és Ausztria, erősen függ a vízenergiától, így a termelés visszaesése könnyen visszarepítheti őket a fosszilis energiahordozók használatába. Tavaly a gáztüzelésű áramtermelés az EU-ban 8%-kal nőtt, ami nagyrészt az alacsony vízenergia-termelés következménye.
Mindazonáltal a szélsőséges időjárás a napenergia növekedését is eredményezte, így 2025-re soha nem látott mennyiségű áramot termelt az EU. Ez aláhúzza, hogy az országoknak diverzifikálniuk kell a megújuló energiaforrásaikat, hogy ellenálljanak a klímaváltozás által okozott szélsőséges időjárásnak.
A vízenergia nagyszerűen kiegészíti a rugalmasságot igénylő tiszta energiaforrásokat, mint a szél és a nap. A jövő kulcsa a hibridizáció lehet, mely által a szélerőműveket, a naperőműveket és a tárolókapacitást egyetlen hálózati csatlakozáson egyesítenék. Egy friss Ember-jelentés szerint ez a megoldás az EU vízenergia-piacain várható új megújuló kapacitások 18%-ának integrálására képes, további hálózati kapacitás kiépítése nélkül.
A jövőbeli kihívások nyomán Európa energiapolitikájának és termelési módszereinek jelentős átalakuláson kell átesniük, hogy a klímaváltozás következményeivel hatékonyan megbirkózhassanak.
Főkép forrása: euronews
