András Baka lett Magyarország új elnöke

Kedden délután András Bakát Magyarország elnökévé választották. A 146 képviselőből 140 szavazott Baka kinevezésére, míg 6-an ellene voksoltak. Tartózkodás nem volt.

A volt Legfelsőbb Bíróság vezetőjét a Tisza Párt jelölte a posztra múlt szombaton. Új elnök megválasztása vált szükségessé, miután a korábbi, Fidesz által kinevezett elnök, Tamás Sulyok mandátuma a 17. alkotmánymódosítás elfogadásával július közepén korán véget ért. Ez a lépés a Tisza Párt kampányígérete része volt, amely szerint el kell távolítani az összes „Fidesz által kinevezett bábot”.

Magyarországon az elnök szerepe nagyrészt ceremoniális. Az elnök képviseli az országot nemzetközi szinten, aláírja és kihirdeti a törvényeket, és jogában áll azokat visszaküldeni a Parlamentnek újratárgyalásra, vagy az Alkotmánybírósághoz benyújtani, ha úgy ítéli meg, hogy azok ellentétesek az Alaptörvénnyel. Emellett kegyelmet is adhat.

Az új államfőt, András Bakát a közvélemény leginkább arról ismeri, hogy törvénytelenül eltávolították a Legfelsőbb Bíróság vezetői posztjáról, miután bírálta Orbán rezsimjének igazságszolgáltatási reformjait. Jogi pályafutása alatt emberi jogokkal és kisebbségi jogokkal foglalkozott, és több mint húsz éven át kutató munkatárs volt a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetében. Több amerikai, francia és német egyetemen volt vendégprofesszor, emellett 1991 és 2008 között két ciklusban bíróskodott az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

A Fidesz képviselői nem vettek részt a szavazáson, mert a párt illegitimnek tartja Sulyok leváltását. A párt csoportvezetője, János Bóka korábban kijelentette, hogy Sulyok hivatalból való eltávolításával a Tisza-kormány támadást indított az elnöki intézmény ellen. Véleménye szerint ez megnehezíti Bakának a helyzetét, aki illegitim módon megválasztott elnök lesz – egyfajta „hiba a mátrixban”.

A korábbi kormányzó párt képviselői a szavazás helyett Tatára utaztak, ahol koszorút helyeztek el az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlékére állított emlékműnél.

A jogszabályok értelmében az új elnök augusztus 19-én léphet hivatalba, azaz a választását követő 8. napon. Eddig Ágnes Forsthoffer folytatja az elnöki teendőket, majd visszatér házelnöki posztjára.

A választás nem állítja helyre a jogállamot

Első beszédében András Baka elmondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy erre az időszakra elnöknek jelölték, és hogy elfogadta a jelölést, mert véleménye szerint most van idő arra, hogy komolyan újragondoljuk az ország működését. A legutóbbi változás azt mutatta, hogy a társadalom képes visszaállítani az önrendelkezését. A kérdés most az, hogy mit kezdünk ezzel a jövőben, mert egy választási eredmény önmagában nem állítja helyre a jogállamot.

„Feltárni kell a jogsértéseket és figyelemmel kell kísérni a közpénzek felhasználását, de nem építhetjük az új Magyarországot a bosszú alapjaira” – folytatta.

A korábbi rendszer alatt a kormány túszul ejtette az országot, és a 16 év végére már rendeletekkel kormányzott, míg a hatalmi ágak szétválasztása és az ellenőrzések megszűntek. András Baka szerint az elnöki feladatok közé tartozik, hogy őrködjön az ilyen helyzetek megismétlődése ellen.

Baka szerint Magyarországnak független bíróságokra, szabad választásokra, hatékony alkotmánybíróságra, szabad közszférára, elszámoltatható kormányzásra, és működő demokratikus alkotmányos kultúrára van szüksége, ahol a kritika nem árulás, a hatalmi korlátok nem akadályok, a politikai ellenfelek nem ellenségek, és a kompromisszum nem a gyengeség jele. Hangsúlyozta, hogy mindannyiunk felelőssége biztosítani, hogy ami az elmúlt 16 évben Magyarországon történt, az soha többé ne ismétlődjön meg.

Főkép forrása: telex.hu