Az Egyesült Államok második legnagyobb olajipari vállalata arra készül, hogy tovább erősítse jelenlétét egy olyan országban, amelyet versenytársai többsége két évtizede elhagyott.
Egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő tájékoztatta az újságírókat, és közölte, hogy a Chevron vezetői az amerikai energiaügyi miniszterrel, Chris Wrighttal együtt jelennek meg Venezuelában, ahol új beruházásokat jelentenek be; ez lenne az első vállalati lépés azután, hogy a megállapodást nemrég jóváhagyta a venezuelai nemzetgyűlés. Wright kedd késő este szállt le Caracasban a venezuelai szavazás után, az aláírást szerdára tervezik.
A Chevron az egyetlen nagy amerikai kitermelő vállalat, amely Venezuelában maradt, miután Hugo Chávez 2007-ben teljessé tette az ágazat államosítását – ez a lépés szorította ki az Exxont és a ConocoPhillipset.
Szavazás, majd vita az apró betűs részekről
Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy kedden közzétett, spanyol nyelvű online interjúban nyers szavakkal jellemezte a megállapodást. „Lényegében ez most már az amerikai kormánnyal kötött megállapodás, amelyben különösen a védelmi minisztérium érintett; egy speciális számlát kezel, amely lehetővé teszi számára, hogy ezeknek az eszközöknek egy bizonyos százalékát birtokba vegye” – mondta Rubio, hozzátéve, hogy az amerikai támogatás segíti majd a vállalatot a mezők fejlesztéséhez szükséges magántőke bevonzásában.
Rubio rámutatott, hogy a 17 mező „elsöprő többsége” korábban kínai és orosz kézben volt, miközben a Fehér Ház a megállapodást a Monroe-doktrína újbóli érvényesítéseként is értelmezi.
Ezekre a mezőkre a North American Blue Energy Partners százéves hasznosítási jogot kap, és 65 milliárd hordónyi készletet tartalmaznak. Létrehoznak egy új vállalatot, amelyben az amerikai hadügyminisztérium Stratégiai Tőke Hivatala 35 százalékos részesedést szerez, míg az amerikai külügyminisztérium jogosult lesz a termelés 20 százalékát önköltségi áron megvásárolni. Az igazgatótanácsban amerikai állampolgároknak kell többségben lenniük, és Washington vétójoggal rendelkezik a kinevezésekkel kapcsolatban.
A venezuelai törvényhozók kézfeltartással hagyták jóvá a megállapodást, noha az ellenzék egyes képviselői tartózkodtak, arra hivatkozva, hogy nem ismerték a feltételeket.
„Tudnunk kell, és kötelesek is vagyunk tudni, mi áll az apró betűs részekben” – mondta Luis Emilio Rondón ellenzéki képviselő. „Kinek használ ez az olaj, ha a földben marad?” – vetette ellen Jorge Rodríguez, a nemzetgyűlés elnöke. A NABEP tulajdonosa Alejandro Betancourt, aki ellen Spanyolországban és Svájcban vizsgálatokat folytattak állítólagos pénzmosás miatt, vádemelés nélkül, és akit az állami olajvállalat, a PDVSA körüli korrupciós ügyekben való érintettséggel is megvádoltak. Egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő „bevált szereplőnek” nevezte, ugyanakkor elismerte, hogy a geopolitika olykor azt jelenti, nem tökéletes figurákkal kell együttműködni. „Nem jelölök itt senkit szentté” – fogalmazott a tisztviselő. „Azt mondom önnek, hogy ez olyan ember, aki a múltban hasznos volt az amerikai kormány számára.”
Amit a megállapodás nem rendez
A szakértők továbbra is kétkednek abban, hogy a kitermelés gyorsan helyreállítható, becsléseik szerint egytől akár tíz évig is eltarthat, mire új hordók kerülnek a piacra. Washington nem fektet pénzt a vállalkozásba – közölték tisztviselők –, szerintük önmagában az amerikai támogatás elegendő lesz ahhoz, hogy vonzza a szükséges tőkét.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt sugallta, hogy más cégek is követni fogják a Chevron lépését. „Az Exxon belép, a Chevron belép. A nagy olajvállalataink belépnek” – jelentette ki Trump. Az Exxon álláspontja azonban változatlan: a vállalat szóvivője kedden azt közölte, hogy „semmi nem változott”, miután a vezérigazgató, Darren Woods az év elején Venezuelát „befektetésre alkalmatlan” országnak nevezte.
Az amerikai kormány számára a sürgető tényező a belpolitika. Donald Trump amerikai elnök kedden éppen olajipari vezetőkkel találkozott a Fehér Házban, miközben az üzemanyagárak az Egyesült Államok újabb, a Hormuzi-szoros közelében lévő iráni célpontok elleni csapásai miatt emelkedtek; a megbeszélés után azt írta, hogy „felszabadítjuk az amerikai energiadominanciát!”. Az olcsóbb üzemanyag kiemelt cél a novemberi félidős választások előtt, amelyeken a republikánusok akár a képviselőház és a szenátus fölötti ellenőrzést is elveszíthetik.
Főkép forrása: euronews
