Az IFA a technológiáról és az innovációról szól: a világ minden tájáról érkező vállalatok mutatják be, hogyan képzelik el a jövőt.
2026-ban ezeknek a vízióknak a jelentős része humanoid robotokat tartalmaz, és a cégek jó néhányat el is hoztak Berlinbe.
A kiállítási csarnokokban a látogatók lépten-nyomon olyan robotokkal találkoztak, amelyek sétáltak, integettek, a tömeggel léptek kapcsolatba vagy önálló feladatokat mutattak be; némelyiket most láthatta először az európai közönség.
„A mesterséges intelligencia mellett a robotika az IFA 2026 egyik kulcsfontosságú jövő témája” – mondta Leif Lindner, az IFA Management GmbH vezérigazgatója. Humanoidokra, fizikai MI-re és otthoni robotrendszerekre mutatott rá példaként arra, milyen gyorsan fejlődik a technológia.
De a cégek már nem érik be azzal, hogy megmutassák: a robotok tudnak járni, beszélni vagy integetni; egyre inkább azt próbálják bemutatni, mire lehet őket valójában használni. Ahogy a szakvásár a végéhez közeledik, az Euronews összegyűjtött néhányat az idei IFA robotikai csúcspontjai közül.
Gyakorlati alkalmazások
Talán a legmerészebb vízióval a dél-koreai LG elektronikai vállalat állt elő, amely „Zero Labor Home” néven mutatta be elképzelését a háztartási munka nélküli otthonról.
Bemutatójának középpontjában a CLOiD állt, az LG otthoni robotja, amelyet a cég egy „MI-zenekar” szimbolikus karmestereként jelenített meg: a lakásban található háztartási gépeket, szórakoztató elektronikai berendezéseket és egyéb eszközöket kapcsolta össze.
Az LG szerint hosszabb távú célja, hogy csökkentse az emberekre háruló házimunka mennyiségét: a mindennapi feladatok egyre nagyobb részét robotokra és hálózatba kapcsolt készülékekre bíznák.
A kínai háztartási gépeket és fogyasztói elektronikai termékeket gyártó Haier szintén arra összpontosított, hogyan használhatók a robotok az otthonokban. Az IFA-n humanoid robotokat mutatott be, amelyeket úgy terveztek, hogy emberekkel és készülékekkel lépjenek interakcióba, valamint takarító- és társrobotokat is.
Egy másik példa az Egyesült Államokban működő SwitchBottól érkezett, amely egy ruhát a mosógépbe pakoló robotot demonstrált.
A robot képes volt felemelni a ruhákat, betenni őket a gépbe és bezárni az ajtót, ezzel egy lehetséges otthoni felhasználási módot mutatva be a humanoid robotok számára. A folyamat azonban feltűnően lassú volt, így bár a robot átveheti Öntől a mosást, egyelőre sok türelemre lenne szüksége hozzá.
A kínai Pudu Robotics ezzel szemben inkább a kereskedelmi felhasználás felé tekint. A vállalat eddig elsősorban kiszolgáló- és takarítórobotokra koncentrált, amelyekről azt állítja, hogy a vendéglátásban, a kiskereskedelemben, az egészségügyben és a logisztikában használják őket. Az IFA-n bemutatta PUDU D7 nevű humanoid robotját is.
Standján a robot viszonylag egyszerű interakciókat mutatott be: kérésre tárgyakat vett fel, a látogatókkal pózolt a fényképekhez, saját nézőpontjából készített szelfiket, és kezével szívet formázott.
Az efféle bemutatók még messze vannak attól, hogy a robotok önállóan és gyorsan bonyolult mindennapi feladatokat kezeljenek. Ugyanakkor jelzik, hogy a gyártók hol látnak további felhasználási lehetőségeket a humanoid robotok számára a kiállítási csarnokokon túl.
Társak
Nem minden vállalat igyekszik úgy kinéző vagy úgy viselkedő robotokat készíteni, mint az emberek. Némelyek teljesen elmozdulnak a humanoid formától, és kisebb, gyakran állatok ihlette robotokat fejlesztenek, amelyeket nem annyira háztartási segítőnek, inkább társnak szánnak.
A kínai TCL elektronikai gyártó az AiMe nevű MI-alapú társrobotot mutatta be, amelyet úgy terveztek, hogy emberekkel lépjen kapcsolatba, és reagáljon a hangokra, arckifejezésekre és érzelmi jelzésekre.
A vállalat szerint a robot beszélgetéseken, játékokon és történetmesélésen keresztül tud kapcsolatba lépni a felhasználókkal, és idővel megjegyzi a korábbi interakciókat. Testreszabható is, lekerekített formájával és puha hatású megjelenésével pedig inkább egy plüssmackóra emlékeztet, mint egy hagyományos robotra.
Hasonló elképzeléssel állt elő a kínai OlloBot is OlloNi SS1 nevű robotjával, amelyet „Cyber Pet”-ként, azaz digitális házi kedvencként ír le a cég.
Megjelenése szándékosan távolodik a robotok hagyományos képétől: lekerekített teste és a háziállatok mozgását utánzó mozdulatai révén az SS1 inkább társnak, mintsem technikai eszköznek hat.
Más gyártók inkább olyan társakhoz ragaszkodtak, amelyeket az emberek már jól ismernek, és az állatvilágból merítettek ihletet. A MagicLab Robotics több humanoidot is Berlinbe hozott, amelyek panda jelmezbe öltözve szerepeltek – képességeik azonban kevéssé emlékeztettek valódi megfelelőikére, a robotok ugyanis sorozatban hátraszaltóztak.
Valójában nehéz volt elválasztani egymástól a látványos szórakoztatást és a humanoid robotokhoz fűződő gyakorlatiasabb ambíciókat az IFA-n.
Számos vállalat használta fel a táncot, az akrobatikus mutatványokat és a látogatókkal való interakciót arra, hogy megmutassa, mire képesek már most a gépei – még ha ezeknek a képességeknek egyelőre nincs is egyértelmű szerepük a mindennapi életben.
Robotok a színpadon
Sehol sem volt ez annyira látványos, mint az IFA Robot Show-ján.
A kifutón humanoid robotok és robotállatok vonultak fel együtt, hogy táncoljanak, tajcsit mutassanak be, hátraszaltózzanak, sőt még spárgázzanak is.
A tömeg ítélete szerint ez volt a szakvásár egyik legnépszerűbb attrakciója: a terület zsúfolásig megtelt látogatókkal, akik éljenzéssel és tapssal kísérték a robotok produkcióit.
A show ugyanakkor emlékeztetett arra is, milyen hosszú út áll még a technológia előtt.
Néhány robot a produkció után láthatóan bizonytalanul állt a lábán. Az egyik, amely épp az imént csinált spárgát, kifejezetten reszketeg volt, amikor felállt, egy robotkutya pedig egy másik bemutató során egyszerűen felborult.
A robotok kétségtelenül remekül szórakoztatták a közönséget. Egyelőre azonban úgy tűnik, még nem igazán állnak készen a „nagy színpadra”.
Főkép forrása: euronews
