Az autótöltés Európában drágább, mint valaha
Sohasem volt még ennyire drága az autó tankolása átlagosan az Európai Unióban, legalábbis az Európai Bizottság több mint két évtizedre visszatekintő adatai szerint. A legfrissebb átlagárak mellett körülbelül 103 euróba kerül egy 50 literes benzintank feltöltése, míg dízel esetében ugyanez mintegy 108 euró.
A kiskereskedelmi üzemanyagárak a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta meredeken emelkednek, tovább fokozva az inflációs nyomást. Az energiaárak inflációja az euróövezetben augusztusban 14,3 százalékra növekedett a júliusi 10,3 százalékról az Európai Központi Bank adatai szerint.
2024. szeptember 14-én a benzin literenkénti ára 2,063 euróra rúgott súlyozott uniós átlagban, a dízelé pedig 2,159 euróra. Mindkettő rekordot jelent a Bizottság 2005-ben induló idősorában. A benzin korábbi csúcsa 2022-ben volt, míg a dízel ára legutóbb az idei áprilisban közelítette meg a jelenlegi szintet.
Az árak jelentős különbségeket mutattak az EU-n belül. A benzin Máltán volt a legolcsóbb, literenként 1,34 euróért, és Dániában a legdrágább, 2,56 euróért. A dízel ára Máltán 1,21 euró/liter volt, Finnországban viszont elérte a 2,51 eurót.
A számok az Európai Bizottság legfrissebb Weekly Oil Bulletin kiadványából származnak, amelyet szeptember 17-én tettek közzé a szeptember 14-i árak alapján. Az adatok az adókat is tartalmazzák.
Az üzemanyagárak hónapok óta emelkednek, mióta február végén kitört az Iránnal vívott háború, amely felborította az energiakereskedelmet a Hormuzi-szoroson keresztül. A nemzetközi referenciaértéknek számító Brent típusú kőolaj ára a konfliktus tetőpontján 126 dollár fölé emelkedett, és pénteken, a következő hónapra szóló szállításra, hordónként több mint 104 dolláron kereskedtek vele. A háború előtt a Brent ára mintegy 72 dollár volt hordónként.
További zavarok fenyegetik az európai kőolajellátást, miután a Saudi Aramco a Bloomberg értesülései szerint legalább két európai finomítónak jelezte: októberben nem kapnak olajat a hosszú távú szerződések alapján, miután támadás érte a királyság Vörös-tengerhez vezető kulcsfontosságú vezetékrendszerét. A döntés a források szerint valamennyi európai vevőre vonatkozik.
Miért ilyen drágák az üzemanyagárak Európában?
Az üzemanyagárak emelkedését azonban nem csak a nemzetközi nyersolajárak hajtják. A finomítási költségek és árrések is jelentősen nőttek, ami tovább drágítja az üzemanyagot a kutaknál.
A finomítói árrés azt a különbséget jelzi, amely a nyersolaj beszerzési ára és a finomított termékek, például a benzin és a dízel értékesítési ára között van. Miközben a benzin finomítói árrése már úgy tűnik, elérte a csúcsát, az EKB szakértői az Euronews Businessnek azt mondták, hogy a dízel esetében várhatóan csak októberben következik be a tetőzés.
„Előretekintve, a LSEG 2024. szeptember 16-i finomított dízelre vonatkozó határidős jegyzései alapján a dízel árrése várhatóan októberben tetőzik. A LSEG ugyanezen napi finomított benzinre vonatkozó határidős ügyletei szerint a benzin árrése augusztusban érte el a csúcsot” – közölték.
2026 eleje óta az EU súlyozott átlagos benzinára mintegy 29 százalékkal, a dízelé pedig közel 40 százalékkal emelkedett.
A magasabb nyersolajárak az euróövezetben és az EU egészében is fűtik az energiaárak inflációját. Az EKB júliusi blogbejegyzése szerint a nyersolajár-emelkedések általában egy-két hónapon belül teljes mértékben begyűrűznek az adó nélküli kiskereskedelmi üzemanyagárakba. A kormányok átmenetileg enyhíthetik a hatást, például az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentésével.
A blog júliusi számításai alapján a nyersolaj ára az eurózóna átlagos üzemanyagárának kevesebb mint egynegyedét tette ki. A fennmaradó részt a finomítás és az elosztás költségei és árrései, a jövedéki adók és az áfa jelentették, ami segít megmagyarázni az országok közötti jelentős különbségeket.
A blog számításai szerint a dízelár mintegy 44 százalékát, a benzinárnak pedig 52 százalékát tette ki júliusban a jövedéki adó és az áfa együtt.
Az EKB szakértői az Euronews Businessnek azt is elmondták, hogy jelenleg a finomítói árrések nagyban hozzájárulnak a dízel drágaságához.
„Jelen helyzetben becsléseink szerint szeptember harmadik hetében a finomítói árrés literenként 0,41 euróval (ami a végfelhasználói dízelár 19 százaléka) és 0,17 euróval (8 százalék) járult hozzá az euróövezeti kiskereskedelmi dízel-, illetve benzinárakhoz.”
Emelkedhetnek még tovább az üzemanyagárak?
Az EKB szeptember 10-én közzétett monetáris politikai közleménye arra figyelmeztetett: „Az energiaellátás újabb zavarai az energiaárak további és a jelenleg vártnál hosszabb ideig tartó emelkedését okozhatják.”
Az EKB szakértői szerint kulcsfontosságú lenne az üzemanyagárak csökkenéséhez a közel-keleti konfliktus lezárása és az energia-, illetve finomítási kapacitások helyreállása.
„Ahhoz, hogy a benzin- és dízelárak csökkenjenek, a legfontosabb tényező a közel-keleti háború befejezése, a forgalom normalizálódása a Hormuzi-szoroson és a globális finomítói tevékenység helyreállása lenne, hogy az olajtartalékok újraépülhessenek” – fogalmaztak.
Egy ilyen normalizálódás gyorsan leszoríthatná a nyersolaj és a kiskereskedelmi üzemanyagárakat. Az orosz finomítói kapacitásokban bekövetkező zavarok ugyanakkor magas szinten tarthatják az árréseket még akkor is, ha a közel-keleti konfliktust sikerülne rendezni.
Főkép forrása: euronews
