Heteken belül megállapodás születhet a városvezetés és a kormány közt Budapest kritikus anyagi helyzetének rendezéséről – mondta a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés pénteki ülésén.
Karácsony Gergely szerint a tárgyalások miniszteri és főpolgármesteri szinten indultak el, jelenleg pedig helyettes államtitkári, illetve szakértői szinten zajlanak, és előrehaladott állapotban vannak.
Hozzátette, reményeik szerint a majdani megállapodás biztosítani fogja, hogy a következő években ne ismétlődjenek meg, illetve ne termelődjenek újra a jelenlegi pénzügyi problémák. Ezekért a fővárosi vezetés rendre az államnak fizetendő szolidaritási adó túlzott összegét tette felelőssé.
Előzmények: a szolidaritási hozzájárulás már 2012 óta létezik, és elméletileg az a célja, hogy a helyi iparűzési adó újraosztásával segítse a szegényebb önkormányzatokat.
Az utóbbi években a települések 4 százaléka fizette a szolidaritási adó 60 százalékát, amit a kormány a költségvetés befoltozására használt. Idén már 395,8 milliárd forintra számít ebből a forrásból az állam.
Az adó jogi vitákat is kiváltott, a főváros 2023-ban pert indított a kötelezettség miatt. A Fővárosi Törvényszék és a Kúria is egyetértett abban, hogy a kormány jogellenesen vont le hozzájárulást a főváros számlájáról, ám végül az Alkotmánybíróság nem találta alaptörvény-ellenesnek az elvonást.
Számokban: 2020-at követően jelentős mértékben nőtt a szolidaritási adóból befolyt bevétel összege, 2021-ben már 155 milliárd forintot tett ki a tétel, az előző évinek közel a háromszorosát.
Nemcsak abszolút mértékben, de a költségvetés teljes bevételéhez képest is erősen nőtt a szolidaritási hozzájárulás mértéke: míg 2018-ban az összes bevétel 0,15 százalékát tette ki, addig idén már a teljes bevétel 1 százalékára számít az állam a szolidaritási adóból.
Az adó mértéke a főváros esetében extrém módon növekedett: 2018 és 2026 között 1900 százalékkal nőtt.
Mit mondanak ők? A főváros a szolidaritási hozzájárulás következő tételét nem tervezi befizetni. Karácsony Gergely szerint önmagában nem rossz cél, hogy legyen újraelosztás a gazdagabb és szegényebb önkormányzatok között, de az orbáni szolidaritási adó túlzó volt, és csak elvett a gazdagabbaktól, nem osztotta újra a forrást.
A főváros azt szeretné, hogy a kormány csökkentse az elvonás mértékét, és átlátható rendszerben mutassa be, milyen módon segíti a szegényebb önkormányzatokat az elvont pénz.
Az Alkotmánybíróság friss döntése a teljes rendszer átalakítására kötelezi a parlamentet, ugyanis a testület kifogásolta, hogy az önkormányzatok nem tudták bíróságon megtámadni az adókat kivető határozatokat.
Mi várható? Látható, hogy az utóbbi években fontos bevételi forrássá vált a szolidaritási hozzájárulás az államkassza számára. Az új kormány 7,5 százalékos hiánnyal számol idén, és nyomás alatt van, hogy a költségvetési deficitet 3 százalékra vigye le a következő években annak érdekében, hogy az eurózónához csatlakozás feltételeit teljesítse.
Így kérdés, hogy mennyit enged a Tisza-kormány az adónemből, hiszen korábban már Magyar Péter miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy a kormány számít erre a bevételi forrásra.
Többet vagy a kormány és Budapest megállapodása, vagy a jövő évi költségvetés tervezete alapján tudhatunk meg, az ígéretek szerint az utóbbi bemutatása is heteken belül esedékes.
Főkép forrása: telex.hu
