Az Európai Unió hirtelen szembesül az Ukrajnának nyújtott, többmilliárd eurós támogatás korlátaival, miközben Oroszország teljes körű eszkalációja lerombolja az ország pénzügyeit, felfalja légvédelmi kapacitásait, és még inkább az anyagi források hiányába taszítja. Ez a függőség olyan viszonyokat teremt, amelyek nehezen kezelhetők.
Az ukrajnai helyzet tovább tart, mint ahogy azt gondoltuk – mondta egy név nélkül nyilatkozó európai diplomata. „Fel kell ismernünk, hogy az igények továbbra is fennállnak, de még nem világos, hogyan lehet ezeket kezelni.”
„Egyértelmű üzenetet kell küldenünk azzal, hogy az EU nem változtatja meg álláspontját, és megsokszorozza Ukrajna támogatását, valamint az Oroszországra gyakorolt nyomást” – mondott egy másik diplomata.
Az elmúlt napokban orosz légi támadások érték a vasútvonalakat, hidakat, teherhajókat, erőműveket, adatközpontokat, raktárakat, egészségügyi központokat, iskolákat és óvodákat. Célkeresztbe került még az Ukrán Tudományos Akadémia is.
Az könyörtelen bombázás – a ballisztikus rakéták és sugárhajtású drónok kiszámított kombinációja – több emberéletet követelt, köztük több mint 30 áldozatot Kramatorszkban, ahol egy siklóbomba-támadás két menetrend szerinti buszt gyújtott lángra.
Csütörtökön Oroszország sötétbe borította Kijevet, jelzést adva arra, hogy a közelgő tél a háború eddigi legkeményebb, legkegyetlenebb időszaka lesz.
„Ez emberek elleni terror és életellenes cselekedetek. Fontos, hogy a vezetők ne hunyjanak szemet az történések fölött” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
„Egyszerűen és világosan: ezek háborús bűncselekmények” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, kifejezve szolidaritását.
Az eszkaláció különösen súlyos következményekkel jár az ország háború sújtotta gazdasága számára: a folyamatos drón támadások megzavarják a mindennapi működést, kényszerítik a vállalkozások bezárására, növelik az anyagköltségeket és lecsapolják a nyereséget.
Oroszország blokádja a Fekete-tengeren tovább szigorítja a helyzetet, megakadályozva az ukrán gazdákat abban, hogy tonnányi gabonát szállítsanak nemzetközi vásárlóiknak, és megfosztva az államot egy létfontosságú bevételi forrástól.
Az EU által megállapított 90 milliárd eurós hitel, amelyet az EU és az ukrán vezetés tavaly elfogadtak, hogy fedezzék Ukrajna 2026-os és 2027-es pénzügyi igényeinek kétharmadát, most váratlanul kevésnek bizonyul a növekvő válság közepette.
Ugyanakkor az elapadt amerikai támogatás, amely korábban a fegyverek fő forrása volt, tovább bonyolítja a helyzetet.
Az uniós tagállamok egy csoportja újra megpróbálta felfüggeszteni az orosz vagyon befagyasztásáról szóló vitát, azon érvelve, hogy a 90 milliárd eurós hitel „nem elegendő”.
Belgium, mint a vagyon fő letétkezelője, azonban visszautasította az új kísérletet. Franciaország és Olaszország, két kulcsfontosságú szavazatú ország, továbbra is vonakodik erre az útra lépni.
Az a lehetőség, hogy újabb közös adósságot bocsássanak ki Ukrajna támogatására, ahogyan a 90 milliárd eurós hitelnél történt, politikailag vonzótlanná vált a hatalmas hitelfelvételi költségek miatt.
Mindeközben az egyenesebbnek tűnő, kétoldalú hozzájárulások felvetése néhány gazdagabb országot, beleértve Németországot, Hollandiát és az északi államokat, térdre kényszerít és nehezített pozícióba hoz.
Brüsszel más szövetségeseit, köztük az Egyesült Királyságot, Kanadát és Japánt, arra kéri, hogy vállaljanak nagyobb szerepet, miközben próbálja eldönteni, mi legyen a következő lépés.
„Mindenesetre más lehetőségeket is fontolgatunk” – mondta Dombrovskis. „Az a célunk, hogy Ukrajna mindaddig támogatást részesüljön, amíg szükség van rá”.
Főkép forrása: euronews
