Az elmúlt időszakban nagy figyelem összpontosult a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) leépülésére, különösen a felsővezetés szerepére. Ebben a cikkben szeretném kifejteni, hogy hogyan játszottak szerepet ebben a folyamatban a versenyőrzők, azaz a Versenytanács tagjai és a GVH vezető közgazdásza. A GVH munkájának két fontos lába van: a vizsgálói oldal és a Versenytanács. A vizsgálói oldal köztisztviselőkből áll, akik az eljárásokat folytatják le. A Versenytanács döntő szerepet játszik a GVH-nál, és független a versenytörvénytől. A vezető közgazdász pedig fontos szakmai támogatást nyújt a vizsgálatok során.
Az elmúlt években a versenyőrzők passzívan asszisztáltak a GVH döntéseihez, és ez komoly következményekkel járt a versenyhelyzetre. Példaként említhetjük a telekommunikációs szektorban történt átalakulásokat. A GVH 2017-ben engedélyezte a Digi/Invitel fúziót, majd visszavonta azt 2018-ban félrevezető információk miatt. A vizsgálat hosszú időn át tartott, és a fuzió zárása két és fél évet vett igénybe.
A kormány által nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánított fúziók esetében a GVH gyakran nem vizsgálhat, ezáltal csendben marad. A versenyőrzőknek kiemelt figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy ne következzenek be ilyen esetek. A GVH döntései egyre lassabbak és kevésbé informatívak lettek az elmúlt években, ami komoly aggodalmakra ad okot. A versenyőrzők felelősséggel tartoznak az intézmény hitelességéért és a verseny fenntartásáért. Az elhamarkodott vagy passzív döntéseik komoly következményekkel járhatnak az adott iparágakra és a gazdaságra nézve.
Főkép forrása: telex.hu
